Úton a digitális kori kormányzás felé [antikvár]

Nem én kiáltok: a Föld dübörög" (József Attila) Ha egy kifejezés megkapja a lefitymáló „buzzword" (elcsépelt divatszó) minősítést, az leginkább arra ad módot, hogy a továbbiakban ne kelljen szembesülni azokkal az összefüggésekkel, felhajtóerőkkel, jelenségekkel, amelyekre válaszul megszületett az adott szószerkezet. Pedig akkor, amikor a megszokott intézményi környezet, a hétköznapokat szervező működési módok, a kulturális minták, az eszközkészlet, az időháztartás rohamos változásnak indul, a fogalmi megragadásnak, az „új" minőségek azonosításának és elkülönítésének egyetlen útja még mindig a nyelvi innovációkon keresztül vezet. A friss, szemléletes kifejezéseknek „erőtere" támad, rendszerbe szerveződnek, és a figyelmes szem és az érdeklődő elme olyan összefüggések felismeréséig juthat, amelyekkel képes más (jellemzően a korábbiaknál alkalmasabb) problémakörnyezetek és kontextusok részeként leírni és elemezni a végbemenő folyamatokat, és a majdani cselekvés választások igazodási pontjául szolgáló trendeket. A forrongó e-világban (az internet, a mobiltelefonok és a számítógépek uralta digitális köztereken) egy korábbi „buzzword-felhő" után most ismét tömegesen kezdenek elszaporodni az új kifejezések. A politika világa sokáig megelégedni látszott az e-kormányzat és az e-demokrácia fogalmak bevezetésével és használatával, de az ezredforduló környékére mindinkább világossá vált, hogy az e-előtag odabiggyesztése egyre kevésbé elég a megindult folyamatok természetének megértéséhez. Lépésről lépésre kerültünk közelebb annak felismeréséhez, hogy az elektronizálás, bizonyos folyamatok digitális platformra helyezése, az informatikai kultúra meghonosodása (a kormányzat-állampolgár kapcsolatban 1 • 111 ím , '¦'< • v. •' ii:.Ui '11'' |! 1'. I 1 .«iViV'FSHn i .1 -i :l . ' [,-, 1 i i • ¦ i'; i. i j ,1 : <. i. ! ;:< . pvi, T m 1' (A-C) (Administration-Citizen), a kormányzat és a vállalkozások (A-B) (Administration - Business) vagy a kormányzat egyes pontjai (A-A) között) nem a lényege, hanem csak természetes kísérőjelensége, megjelenési formája, alakváltozata annak a sokkal mélyebb szerkezeti változásnak, ami a politika világában és a kormányzati munkában végbemegy. Ez a változás ráadásul nem önmagában áll. Rohamosan alakulnak át azok a módok, ahogyan a gazdaság szervezi önmagát, ahogyan az új érték létrejön, ahogyan a termelő és a fogyasztó találkozik. A kulturális mintázatok (tartalmak és szokások) radikálisan új irányokba fordulnak, a nyilvánosság újabb és újabb szerkezetváltáson megy át, más léptéken és nagyságrendben folyik a tudáshoz való hozzáférés, illetve annak elsajátítása, az új tudások létrehozása, „szétterítése" és fogyasztása. i :ir i'i* .-'Un 'i!-1 h, », ' hí'! ' •| i | ) ' ' ' : I I !1 hl b >. Ili 1 III >' M 't I;¦',!'¦ 1 ». J M. rí' !'; - > ! ! S» • rí.V''1 ".-'i