Változó közigazgatás [antikvár]

ElőszóA 21. század elején a közigazgatás növelcvő társadalmi szerepe, jelentősége vitat-hatadan tény. A piac mindenhatóságába vetett hit már a múlté, az állami, a magán, és a civil szektor szoros együttműködésére, kooperációjára van szükség ahhoz, hogy a gazdasági, társadalmi, szociáUs, kulturális jólét kívánatos szintje megvalósuljon. Kérdés ugyanakkor, hogy milyen állam az, amely a jog uralmának megőrzése mellett képes a kor sziikséglctcit megfelelően szolgálni.Nem véledcn tehát, hogy Európában és a tengerentúlon egyaránt az egyes országok változó intenzitással, elkötelezettséggel keresik azokat a megoldásokat melyek révén központi, terüled és helyi szen^eiket hatékonyabbá, takarékosabbá és nem utolsó sorban társadalmilag clfogadottabbakká mdják tenni.A közigazgatás a folyamatos változás, átalakulás korát éli. A kihívás a gazdasággal, politikával, kultúrával, a szélesebb társadalmi környezettel való relatív egyensúly megtalálása, a közösségi célok meg\'alóstilásának elősegítése. Hol vaimak már azok az idők, amikor az államigazgatás az egyik legstabilabb (stadkus) alrendszerként inkább a fejlődés ellensúlya, mint sem annak motorja volt. Napjainkban bármely szegmensét is helyezzük a vizsgálódás középpontjába minden mozgásban van. Új teóriák hamak a kormányzati szervek felépítésre és működésére, a területi és helyi igazgatás is keresi azokat a megoldásokat melyek révén az autonómia, a képviselet teljesebbé, a szolgáltatási gyakorlat pedig hatékonnyá és színvonalasabbá tehető.A változás, átalakulás azonban nem törcden, egyenes vonalú, hanem ellentmondásokkal terhes. Hol felgyorsulnak, majd megtorpannak a kezdeményezések, a részsikerek mellett érzékelhetőek a visszarendeződés jelei, a különböző szintek és feladatkörrel bíró intézmények és szereplők eltérő reakciói. A progresszió zászlóvivői rendszerint a helyi és a területi szervek melyek működésére kőz\'eüenebbül hamak a környezeti hatások, elvárások. Mindez nem jelenti a központi közigazgatás mozduladanságát, a reform, a korszerűsítés itt is a napi gyakorlat szen'es része, a fejlesztési programok központi eleme.A kötet több tanulmánya korábban már megjelent Idilönbőző szakfolyóiratokban. Ezek az elemzések olyan témaköröket érintenek melyek akmaütása nem voltozott, sőt inkább erősödött. Ez indokolja újbóli, némileg átdolgozott, egységes szerkezetben való közlésüket.A joghallgatók a közigazgatási képzés normatív jellege révén elsősorban a közigazgatás merev, statikus képét ismerik meg. A jogszabályok, jogintézmények, jogviszonyok.