1000 szó a pénzről [antikvár]

Impozánsan tömör eligazító könyvet tart a kezében az olvasó. Elsősorban az angol nyelvterületen van nagy hagyományuk a szűkszavú, lényegre koncentráló és a gyakorlati igényeket kielégíteni igyekvő kiadványoknak. Akad köztük útikönyv, számítási útmutató vagy éppen kislexikon. Öröm, hogy ez a hagyomány Magyarországon is gyorsan terjed. Tudja Ön például azt, hogy mi a GDR? És azt, hogy miért lehet érdekes az Ön számára? Úgy tűnik, a befektetési lehetőségeink kibővülése még ma is majdnem annyi újdonságot tartogat számunkra, mint a kötvények, részvények megjelenése egy évtizede. Ez a betűszó: ATM, tíz évvel ezelőtt még semmit sem mondott honfitársaink zömének. Manapság sok embernek a bankjegykiadó automata jut eszébe róla. Eltelik azonban még egykét év, és az ATM opciók fognak izgalmat okozni sokaknak - ha már a magyar futball adós ezzel manapság. Van kényszerű oldaluk is a változásoknak: a hazai jogszabályok egyre újabb, és helyenként egyre bonyolultabb fogalmakkal hivatkoznak olyan dolgokra, amelyeket régebben egyszerű szavakkal jelöltünk meg, és érteni is véltük, hogy mi az, amiről beszélünk. Mindenki tudta, mi a bank. Az az intézmény, ahová az ember betétet helyez el, ahonnan hitelt vehet fel, és amit a bankrabló kirabol. Manapság a bankrabló már pénzügyi szolgáltatót, pénzügyi vállalkozást rabol ki, nem bankot. A biztosítók hitelt nyújtanak, a bankok meg biztosítási konstrukciókat is kínálnak. Minden mindennel kezd összefolyni. Jól jön ilyenkor a gyors és precíz eligazítás.