5 év - a Phare programoktól a Strukturális Alapokig [antikvár]

A tegnap történései Programozási környezet (Phare/ Strukturális Alapok) A Phare programok, az előcsatlakozási alapok részeként, az elmúlt több mint tíz év alatt olyan jelentős támogatásokat juttattak Magyarország számára, amelyek nemcsak hazánk gazdasági fejlődéséhez járultak hozzá, de nagyban elősegítették a hazai intézmények felkészülését is a csatlakozásra. A Phare programok célja kezdetben elsősorban a piacgazdaság kialakítása, a gazdasági szerkezetátalakítás volt. 1998 óta azonban a Phare program már elsősorban a csatlakozási folyamathoz szorosan kapcsolódó intézményfejlesztési és beruházási projekteket helyezte előtérbe, amelyeknek a Csatlakozási Partnerségi Dokumentumon, illetve a Közösségi Vívmányok átvételét szolgáló nemzeti programon kellett alapulniuk. 2002 óta a Phare-támogatások célkitűzései újabb fordulatot vettek, és a program elsődleges célja a Strukturális Alapok fogadására való felkészítés lett. A Phare programok projektjei céljukat tekintve intézményfejlesztési, valamint a gazdasági és szociális kohézió elősegítését megcélzó projektek voltak. Magyarország európai uniós csatlakozása kapcsán a 2003. év döntő jelentőségű volt a Phare programok megvalósítása szempontjából is. Mivel ez az év volt a Phare történetében az utolsó programozási év, az Európai Bizottság azt a kiemelt célt tűzte ki, hogy a csatlakozás utolsó évében megvalósuló programok a Strukturális Alapok fogadására való felkészülést a lehető leghatékonyabban segítsék elő. Mindezek mellett kiemelte az esélyegyenlőség biztosításának, valamint a civil társadalom érdekei fokozottabb figyelembe vételének jelentőségét is. A 2003-as Nemzeti Phare Program legfőbb prioritásai között a mezőgazdaság fejlesztése, a szociális és foglalkoztatási politika, a bel- és igazságügyi együttműködés, és egyéb intézményfejlesztési intézkedések szerepeltek. 2001 és 2003 között a Phare Nemzeti Programok költségvetése 358,3 millió euró volt. Magyarország a csatlakozás évét követően igazodott azokhoz az európai célokhoz, amelyek az elmaradott régiók felzárkóztatására irányultak és bekapcsolódott a Strukturális Alapok eszközeivel finanszírozott támogatási programok megvalósításába, melyek az elmaradott régiók infrastruktúráját, a munkaerő képzettségét, valamint a különböző gazdasági ágazatok termelékenységének fejlesztését tűzték ki célul. A Strukturális Alapok az EU regionális politikájának fő pénzügyi eszközei. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA), az Európai Szociális Alapot (ESZA) és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Részét (EMOGA-0) nevezik együttesen Strukturális Alapoknak, melyhez ma már az utolsó bővítés során felállított Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) is hozzátartozik. Magyarországon a 2004-2006-os periódusban a Strukturális Alapok teljes költségvetése 2,13 miUiárd euró. A Strukturális Alapok egyik eszközének, az Európai Szociális Alapnak a kulcspolitikái a humánerőforrás-fejlesztés területére esnek: a munkanélküliség megelőzése és a munkanélküliek visszasegítése a munka világába, az egyenlő esélyek biztosítása a társadalom hátrányos helyzetű csoportjai számára, az élethosszig tartó tanulás és a szakképzés összhangba hozása a társadalom igényeivel, valamint a nők munkaerő-piaci esélyeinek növelése. Hétköznapi szóhasználattal élve tehát az ESZA filozófiája a „ne halat adj, hanem halászni tanítsd meg" elven alapul.