A beruházási piac feszültségének kvantifikálása [antikvár]

Bevezető A növekvő beruházási igények és az ezen igények mögött lemaradó anyagi-műszaki lehetőségek ellentmondása a gazdaságirányítás reformja után piaci formát öltött, piaci feszültségként jelent meg. A feszültség közismerten leg-kritikusabb pontja az épitőipari kinálat és a tevékenysége felé megnyilvánuló kereslet számottevő eltérése, és bár a beruházási géppiac feszültsége kevésbé éles, a kereslet itt is meghaladja a kínálatot.A részpiaci """1968 óta a belföldön értékesített beruházási javak korszerűsége kedvezőtlenül alakult: a négy évnél rövidebb ideje gyártott beruházási célú termékek aránya az értékesítésben az 1967. évi 56,4 /<>-ról 197o-ben 47,6 %-ra csökkent. Ennek ellenére gépiparunk még e viszonylag kedvezőtlen korszerűségű termékekből sem tudja átjelentkező mennyiségi igényeket kielégiteni és évről-é\ re növekszik a visszautasított rendelések aránya. A belföldi gépipar beruházási célú termékei iránti tul-keresletet az importlehetőségek növekedése nem, vagy csak bizonyos időeltolódással tudja ellensúlyozni. /KSH A gépipar fejlődése és összefüggései a népgazdaság fejlődésével /1971/ Az a megállapítás, hogy az épitési piac feszültsége élesebb mint a gép-piacé, statikusan nézve megállja a helyét. Figyelembe kell venni azonban, hogy az utóbbi időszakban némi változás jelei tapasztalhatók a két részpiac egymáshoz viszonyított helyzetében; az épitési piac feszültsége valamelyest enyhült, csökken a visszautasított igények teimelési értékhez viszonyított aránya és néhány területen pl. a mélyépítőiparban jelen4"" kihasználatlan kapacitások vannak, a géppiac feszül sége viszont jobban kibontakozott.