Bővebb ismertető
Előszó
Norvégia éveic óta aktívan hozzájárul Európa különböző térségei közötti társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentéséhez az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezmény (EGT Egyezmény) keretében. Az EGT Egyezmény Norvégia legfontosabb külpolidkai szerződése, amelyik Norvégiát az EU belső piacának egyenjogú tagjává teszi. Az EGT, a neve ellenére, sokkal többet jelent, mint kereskedelmet és gazdaságot. A szerződés közös értékeket és Európa jövőjéért viselt együttes felelősséget is jelent. A Norvég Alap keretében nyújtott pénzügyi támogatás ennek a felelősségnek a megnyilvánulása.
Az EU 2004-es kibővítése óta, a 2004-2009-es időszakban Norvégia évente, több mint 260 millió Eurót biztosított az új EU tagállamokban megvalósított projektekre. A 2009-2014-es időszakban, ez az adomány évente 347 millió Eurót biztosít az Alap keretében nyújtott támogatásokra.
A 2004-2009-es időszakban Magyarország volt a támogatások második legnagyobb kedvezményezettje, összesen 135 millió Eurót kapott. Ez alatt az időszak alatt pályázatok ezreit nyújtották be az Alaphoz, amelyek közül 100 projektet fogadtunk be Magyarországon. A fö támogatott területek közé tartoztak az európai kulturális örökség megőrzését, a környezeti és az emberi fejlődést segítő projektek. A Norvég Alap támogatásainak körülbelül harmada érintette az akadémiai szektort, a környezetvédelmet és fenntartható fejlődést.
„A fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció" projekt, amelynek a konzorciumát a Budapesti Corvinus Egyetem vezette, egyike volt a támogatott projekteknek. A Norvég Alap kiváló lehetőség a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésére, erősítésére. Ezért is nagyon örülünk látva, hogy ez a projekt megerősítette a nemzetközi kapcsolatokat és segítette a kutatói mobilitást. A konkrét esetben, a Norwegian University of Science and Technology (NTNU)-val kapcsolatos közeli együttműködésen keresztül. Örömünkre szolgál, hogy az adomány hozzájárult a két egyetem közötti kapcsolatok erősítéséhez.
A mód, ahogyan termékek és szolgáltatások eljutnak a küszöbünkhöz, egyre komplexebbé válik. A fogyasztói és termelői magatartás, a fejlődési trendek és hatások, olyan fontos kérdések, amelyekre válaszokat kell találniuk a kutatóknak és eredményeiket közkinccsé kell tenniük. A társadalom termelési, és fogyasztási módszerekről születő többlet információk segítenek bennünket abban, hogy elérjük a globális fenntarthatósághoz vezető fontos változásokat.
A „Corvinus projekt" több tudományág együttműködésével valósult meg, ami nélkülözheteden ahhoz, hogy megértsük a környezeti hatásokat, és nélkülözhetetlen ahhoz is, hogy konkrét javaslatok szülessenek a fogyasztási, a termelési és a szolgáltatási szokásoknak a fenntartható fejlődés irányába történő elmozdulása ér-