A finn-szovjet gazdasági kapcsolatok fejlődése, mechanizmusa és intézményrendszere [antikvár]

BEVEZETÉSA finn-szovjet gazdasági kapcsolatok a kelet-nyugati kereskedelmi, gazdasági kapcsolatrendszer sajátos és legalább két okból különös figyelmet érdemlő részét alkotják. Mindenekelőtt a forgalom nagyságrendje tűnik szembe: a nyolcvanas évek első felében Finnország külkereskedelmének több mint; egynegyedét bonyolította le a Szovjetunióval (1983-ban a Szovjetunióba irányuló exportjának értéke_3,2 milliárd dollár, az onnan származó behozatala 3,3 milliárd dollár volt), ami, más fejlett tőkésországokkal összehasonlítva, hallatlanul magas külkereskedelmi részarány. Az egyik kérdés tehát, amely okkal tarthat számot érdeklődésre, hogy vajon milyen hatást gyakorolnak a kis lélekszámú Finnország piaci gazdaságára a központi tervgazdálkodást érvényesítő hatalmas szomszédjához fűződő rendkívül intenzív gazdasági kapcsolatok.Nem kevésbé figyelemre méltó azonban, hogy a finn-szovjet gazdasági kapcsolatok államközi szabályozása, kereskedelmi és elszámolási rendszere, valamint intézményi keretei a szocialista országok egymás közötti kereskedelmében kialakult formákat követik, és természetüknél fogva nagyfokú állami aktivitást kívánnak meg. Tanulmányunkban az államközi keretek és intézmények ismertetésén túl azt is igyekszünk bemutatni, hogy Finnország hogyan illesztette a kétoldalú kereskedelem kereteit saját piacgazdaságához és külkereskedelmének egészéhez.A kétoldalú gazdasági kapcsolatokat, azok mechanizmusait és szabályozását elsősorban Finnország szempontjából vizsgáljuk; az érdekelt szovjet szervezeteket és a finn reláció jelentőségét a Szovjetunió szemszögéből csupán érinteni fogjuk.A tanulmány hat fejezetből áll.Az első fejezet Finnország gazdasági fejlődését, szerkezeti átalakulását és gazdaságpolitikáját mutatja be röviden, azzal a céllal, hogy a finn gazdaságot kevéssé ismerő, olvasó képet alkothasson a tárgyalt kérdések belgazdasági hátteréről.A második fejezetben röviden ismertetjük a finn-szovjet