Bővebb ismertető
Bevezetés
Bevezetés
A vállalat-gazdaságtani, vezetés-szervezési irodalomban - és természetesen a gyakorlatban - régóta ismeretes téma a fejlesztés két jellegzetes alaptípusa:
a) A kis lépésekben történő korszerűsítés, azaz a fokozatos fejlesztés (a minőségügyi terminológiában a folyamatos fejlesztés megnevezés használatos; lásd később);
b) A nagyobb időközökben sorra kerülő, mélyreható változásokat eredményező újjáalakítás.
A gyökeres újjáalakítás és a fokozatos fejlesztés nem ellentétpár. A gyakorlati életben, egy már fennálló szervezetben nemigen fordul elő egyik változat sem „tiszta" formában, elemeik rendszerint ötvöződnek; egy meglevő rendszer fejlesztése során a körülményektől, a felismert követelményektől és a változtatás következményeitől függ az alkalmazandó domináns módszer.
A teendők vizsgálata során kiderülhet, hogy az újabb igények kielégítése az eredeti szándéktól eltérően, a fokozatos, racionalizáló fejlesztéssel már nem célravezető (pl. gazdaságtalan). Máskor fordítva; az igény a fennálló elemek bázisán történő továbbfejlesztéssel hamarabb, kevesebb ellenállás leküzdésével is kielégíthető. A mérlegelés dönti el, hogy a működés mekkora és mely területein optimális és szükséges a fokozatos fejlesztés vagy a gyökeres megújítás, az újjáalakítás módszerét alkalmazni.
Mind a fokozatos fejlesztés, mind az újjáalakítás tárgya is rendkívül sokféle lehet, s adott esetben ez is meghatározhatja az alkalmazandó módszereket. A fejlesztés alanyai lehetnek:
¦ a szervezet; ipari vagy egyéb termelő, szolgáltató vállalat, oktatási, egészségügyi, közszolgáltatási intézmény, illetőleg ezek szervezeti egységei
Megjegyezzük: a továbbiakban egységesen a szervezet megnevezést alkalmazzuk (a vállalati szervezeti fomiára vonatkozó részek kivételével).