A gazdaság társadalmi dimenziói [antikvár]

Előszó Hazánkban az utóbbi évtizedben végbement kapitalizálódási folyamat szükségszerűen magával hozta a gazdaság és a társadalom közötti kapcsolatok, összefüggések iránti fokozott érdeklődést, az elvárást az új fogalmak tisztázása és a folyamatok tudományos szempontok alapján történő elemzése iránt. Az igények kielégítésére számos új elmélet, irányzat és megközelítés bukkant fel. 1. Mindegyik tudományos elmélet sajátos szempontjainak megfelelően közelítette meg, értelmezte és magyarázta az egyes jelenségeket, s eltérő fogalmi apparátus felhasználásával közös vonásként azt támasztotta alá, mennyire komplex események zajlottak le a rendszerváltozás és az ország (újra)kapitalizálódása folyamán. Vonatkoztatható ez például a politikatudományi elméletekre, amikor a hangsúlyt eleinte a hatalmi viszonyok megváltozására, a demokratizálódásra és a politikai elitek rekrutációjára helyezték; a közgazdaságtani elméletekre és irányzatokra, amelyeket elsődlegesen a monetarizmus, a piaci viszonyok, a privatizáció, a gazdasági szerkezet átalakulása, a munkanélküliség, a foglalkoztatás és háztartásgazdaság kérdésköre hatott át stb. Hasonló megállapítások érvényesek a szociológia területére is, ahol a szociológiai elméletek és irányzatok az átmenet jelenségeinek szociológiai aspektusaira összpontosítottak, vagy amikor a szociológusok egy része - többek között Laky Teréz, Szelényi Iván, Ferge Zsuzsa, Lengyel György, Kovách Imre, Kuczi Tibor, Juhász Pál, Sík Endre, Csontos László, Szántó Zoltán, Czakó Ágnes, Nagy Beáta - saját szakterületén a foglalkozási viszonyok átalakulásával, a vállalkozói szféra kialakulásával, a gazdasági és társadalmi intézményekkel, a gazdasági elitek rekrutációjával, a munkamegosztásban bekövetkezett változásokkal, a ra-cionalizálódás problematikájával és a nemi szerepek változásaival stb. foglalkozott. Az ezekkel járó viszonyokat, kapcsolatokat igyekeztek feltárni, az új társadalmi kapcsolatokat (dimenziókat) megérteni vagy értelmezni, a kialakult új társadalmi struktúrákat elemezni (Andorka Rudolf, Angelusz Róbert, Tardos Róbert, Róbert Péter stb.). 2. A váltás nemcsak a politikában, hanem a tudományos élet más területein is hirtelen ment végbe. A rendszerváltozás mértéke meghaladta a várakozásokat. Tudományos életünket azonban csak részben érte váratlanul, mivel a társadalomtudomány egyes szféráiban - beleértve a szociológusokét is - az 1980-as évekre már lezajlott legalább egy (a szociológiában két)1 adaptációs szakasz, amely új irányba kezdte terelni a tudományos gondolkodást. A közgazdaságtanban és a szociológiában a hatvanas évektől kezdve fokozatos nyitás mutatható 1 A szociológiában az első nagy nyitás és adaptáció a hatvanas években, a második a hetvenes évek végén zajlott le. A kilencvenes években a harmadik nagy nyitás és adaptáció történt meg.