A gazdaságirányítás tökéletesítése a KGST-országokban [antikvár]

A Szovjetunió és az európai KGST-tagállamok gazdaságában történt mennyiségi és minőségi változások gazdaságaik elé azok továbbfejlesztése és irányitási rendszereik megformálása során azonos feladatokat állitottak. Napjainkban a Szovjetunióban olyan gazdaságirányítási rendszer formálódik, amely a legjobban megfelel a fejlett szocialista gazdaság követelményeinek, szélesebb teret enged a szocialista gazdálkodás lenini elveinek minőségi fejlesztéséhez és következetes alkalmazásához. Ugyanilyen irányban fejlődik a többi európai KGST-ország tervezési és irányitási rendszere is. Ez megteremti az országaink közötti gyümölcsöző véleménycsere objektiv előfeltételeit. E munka szerzői arra törekedtek, hogy az európai KGST-országok gazdaságirányítási rendszerének formáiban és módszereiben történt változások alapján rávilágitsanak az ezeknek a formáknak és módszereknek a fejlődésében jelentkező néhány általános érvényű tendenciára és erejükhöz mérten elősegitsék a szocialista gazdaságirányítási rendszer elméletének és gyakorlatának továbbfejlődését. A szovjet közgazdasági irodalomban ez a monográfia lényegében az első alapvető mü, amely a bolgár, a magyar, az NDK-beli, a lengyel, a román és a csehszlovák tervezési és gazdaságirányítási rendszer reformja során felmerült legfontosabb problémákkal foglalkozik. A monográfiában elemezzük eme országok gazdasági reformjainak lényegét és logikáját, nyomon követjük az irányítás szervezeti struktúrájának fejlődését, ide értve a gazdasági egyesülések létrehozását és működését, áttekintjük a tervezésben történt legújabb változásokat, figyelmet szentelünk az önálló elszámolás fő problémáinak, végül rámutatunk arra a kapcsolatra, amely a gazdaságirányítási rendszerek változása és a KGST-integráció mechanizmusa között fennáll. Az olvasó figyelmébe ajánlott könyv a baráti szocialista