A harmadik út [antikvár]

A háború ötödik évében az emberiség legegyetemesebb birtoka a szenvedés. A válság, amelyben élünk, nemcsak köztudat immár, hanem kínzó élmény is. A világ azonban már régebben beteg volt s ágyát évtizedek óta kuruzslók és orvosok állták körül. Mint minden járvány idején történni szokott, a kuruzslók most is magas tekintélyre vergődtek. Kuruzslók sugallták azt a hiedelmet, hogy a háború, illetve a győzelem meggyógyítja az emberiség betegségét, holott maga a háború sem egyéb, mint az általános kórnak egyik legmegnyilvánulóbb és legfájdalmasabb tünete. A háború a szenvedéseket megnőttette, s ahogyan közeledik a fegyveres döntés pillanata, s ahogyan határozottabb körvonalakban tűnnek fel a szemhatáron a holnap gondjai, a kuruzslók úgy vesztik tekintélyüket s úgy hódít az a fölismerés, hogy a háború láza nem pusztítja el az emberi nem betegségének kórokozóit. Ez az óra, amelyben már a fegyverzaj közepette is fölfigyel a világ a szellem szavára és az igazság kutatóiban pillantja meg orvosait.