A hitelszövetkezeti ügy Magyarországon és a külföldön [antikvár]

A gazdasági válság, mely a mezőgazdaságot támadta meg világszerte a legerősebben és a gazdákat hozta legsúlyosabb helyzetbe az eladósodás révén, ismét a szövetkezeti mozgalomra irányította a közvélemény figyelmét. Az európai országokban, de Amerikában is, az államhatalom a szövetkezeti hálózatot iparkodik igénybe venni, hogy az önhibájukon kívül bajbajutott gazdákon segítsen. Franciaország a búzaértékesítést iparkodik megoldani a szövetkezetek segítségülhívásával, Lengyelország a gazdaadósságok rendezésénél veszi igénybe a hitelszövetkezeteket, míg az Egyesült Államok hatalmas forgótőkékkel igyekszik erősíteni és fejleszteni a hitelszövetkezeti szervezetet. Budapesten a mult év nyarán zajlott le a nagy agrárkongresszussal kapcsolatban a IV. Nemzetközi Mezőgazdasági Hitelügyi Kongresszus, melyen a leghivatottabb szakértők állapították meg, hogy a hitelválságból a termelő kisgazdák részére egyetlen menekvés a hitelszövetkezeti mozgalom. A hitelszövetkezeti ügy napirendre került világszerte és olyan érdeklődés van iránta a művelt országokban, mint a mult században, mikor a falvak nagy krízise a szövetkezeti eszmére terelte a közfigyelmet.