A kohó- és gépipar gazdaságtana II. [antikvár]

1. A munka hatékonysága A termelékenység fogalma és jelentősége A marxista közgazdaságtanban a termelékenység fogalma lényegében két vetületben jelenik meg: — mint az értéket meghatározó társadalmilag szükséges munkamennyiség változtatásának leghatékonyabb eszköze, és — mint a társadalmi-gazdasági fejlődés törvénye. A munka termelékenysége alatt a politikai gazdaságtanban a konkrét emberi munkának azt a tulajdonságát értjük, hogy használati értéket hoz létre: a munka termelékenységének színvonalát az határozza meg, hogy meghatározott használati értéket képviselő termék előállításához milyen munkamennyiség (mennyi munkaidő) szükséges. Ismeretes, hogy a termék értékét az előállításhoz társadalmilag szükséges munkaidő határozza meg. A társadalmilag szükséges munkaidő pedig mindenekelőtt a termelékenység átlagos színvonalától függ. Amennyiben a termelékenység növekszik, azaz a termék egységnyi használati értékének előállításához kevesebb munkaidő szükséges, a termék értéke — ha az értéket befolyásoló egyéb tényezők hatásától eltekintünk — csökken. Ennek az értékfogalomnak természetesen a mindennapos szóhasználat „termelési értékéhez" kevés köze van. A termékek értékének összegezése és egybevetése különböző időszakok között ebben az értelmezésben egyáltalán nem alkalmas arra, hogy a használati értékek tömegének vagy más szóval a termékek „fizikai volumenének" nagyságát és változását jellemezze. Ehhez a termelékenység és minden más tényező alakulásától független, változatlan árak használatára van szükség. Az érték fogalma a politikai gazdaságtanban központi szerepet játszik, s számos alapvető összefüggés megmagyarázására szolgál. Mint ismeretes, az árak az érték (illetőleg az érték módosult formája) körül alakulnak ki; az árak és az árarányok egyik fő meghatározója tehát az érték nagysága és ezen belül a termelékenység színvonala.