A konferenciaszervezés módszertani kérdései [antikvár]

1. KONFERENCIÁKKAL TANÁCSKOZÁSOKKAL KAPCSOLATOS ALAPKÉRDÉSEK 1.1. A konferenciák és tanácskozások szükségessége, céljai Különböző formájú és változatos tartalmú konferenciák és tanácskozások a szocialista társadalomban - az állami, gazdasági és a társadalmi szervezetekben — fontos helyet foglalnak el. A kollektív szellemi munka lényeges eszközét képezik, egy olyan eszközt, amely a dolgozók bizonyos csoportját - és a közvetlen résztvevők körén kívüli szélesebb nyilvánosságot is - megismerteti az aktuális feladatokkal, a társadalmi és tudományos-technikai haladás problémáival, eredményeivel hogy a tapasztalatok és ismeretek kicserélődhessenek és ezen keresztül az alkotó tevékenység ösztönzést nyerjen és kibontakozhasson. A személyes kommunikácó ezen formái lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a demokratikus centralizmus elve, mely a központi állami vezetést és tervezést a dolgozók kezdeményezésével összekapcsolja, megvalósuljon. Mivel a véleményesre egyéb eszközökkel, a sajtó, rádió, televízió eszközeivel is kezdeményezhető, felvetődik a kérdés, hogy a konferenciák és tanácskozások milyen esetekben bizonyulnak a legcélravezetőbb formának. E kérdés megválaszolása a következő lényeges szempontok alapján történhet: - a konferenciák és tanácskozások olyan emberek körét gyűjtik össze, akiknek egy meghatározott területen azonos speciális szakmai feladataik, vagy érdekeik vannak (állami vagy társadalmi vezető szervek, egy adott szakterület vezetői vagy munkatársai, kisebb vagy nagyobb kollektívák, társadalmi szervezetek tagjai); ezáltal adottak a feltételek a résztvevők eredményes együttműködéséhez; - a konferenciák és tanácskozások lehetővé teszik az egyoldalú információn túlmenő közvetlen tapasztalat- és gondolatcserét, valamint egységes vélemény kialakítását aktuális kérdésekben; 3