A korai közgazdaságtan története [antikvár]

- 1 - BEVEZETŐ Ahhoz, hogy a közgazdaságtan mint önálló tudományág létrejöhessen, a gazdasági tevékenységnek ki kellet lépnie a naturálgazdálko-dás keretei közül, amely a kapitalizmus előtti társadalmi-gazdasági rendszereket jellemezte. Naturálgazdálkodás körülményei között minden gazdaság önálló egység, amely saját maga állitja elő a szükséges javak legnagyobb részét. A munkamegosztás, a piaci kapcsolatok fejletlenek, az áru- és pénzviszonyok csak szórványosak, a figyelem elsősorban az egyes gazdaságokon belül végbemenő folyamatokra irányul. A prekapita-lista idők gazdasági tárgyú müveinek jelentős része csupán a háztartással szoros egységben levő termelő gazdaság vezetésére ad utmutatást. A naturálgazdálkodás keretein túlmutató egyes gazdasági jelenségek magyarázatával, az áru- és pénz vizsgálatával jórészt erkölcsi, politikai, jogi problémákhoz kapcsolódva persze már a tőkés társadaj om létrejötte előtt is találkozhatunk. Hiányzik azonban még a gazdasági élet egészét elölelő vizsgálódás. Fejlett munkamegosztás és árutermelés viszonyai között viszoni az fegyes termelőegységek bizonyos jószágtajxák termelésére speciai i-zálják magukat. Termékeik eladása, a szükséges javak beszerzése, gazdasági helyzetük, felvirágzásuk, hanyatlásuk a társadalom gazdasági helyzetének, a piaci viszonyok alakulásának válik függvényévé. A munkamegosztás, az árutermelés ezer szállal fűzi össze a korábban Önellátó gazdaságokat. D. RICARDO szemléletesen irja le, hány ember munkája kapcsolódik az egyén által fogyasztott javak bármelyikéhez. A harisnya például megtestesíti a nyersgyapotot termő föld megműveléséhez szükséges munkát, a gyapotot, a harisnyát gyártó országba szállitó munkát, amely magában foglalja a gyapotszállitó hajó megépítésére fordított munkát is. Tartalmazza továbbá a fonó és szövő munkáját, a harisnya-kéS2iité5:t elcsegitc épületeket felállító építész, kovács, ács munkáját,