Magyarország külső gazdasági kapcsolatait elsősorban politikai elkötelezettsége determinálta történelme során. Az osztrák birodalomhoz való tartozás idején az osztrák, a Németországhoz fűződő barátság" idején a német, a Szovjetuniótól való függőség idején a szovjet piac volt számára gazdaságilag meghatározó. A szomszéd országokkal való kapcsolata - kivéve a korábban hozzá tartozó országrészeket - minimális volt. Maguk az említett nagyhatalmak is olyan gazdasági és kereskedelmi szerkezet...
Magyarország külső gazdasági kapcsolatait elsősorban politikai elkötelezettsége determinálta történelme során. Az osztrák birodalomhoz való tartozás idején az osztrák, a Németországhoz fűződő barátság" idején a német, a Szovjetuniótól való függőség idején a szovjet piac volt számára gazdaságilag meghatározó. A szomszéd országokkal való kapcsolata - kivéve a korábban hozzá tartozó országrészeket - minimális volt. Maguk az említett nagyhatalmak is olyan gazdasági és kereskedelmi szerkezet kialakítására törekedtek, amelyben Magyarország az illető nagyhatalom importjára és exportpiacára szorult. A Szovjetunió által létrehozott KGST - amely névlegesen a résztvevő országok gazdasági együttműködését tűzte ki célul - sem működött lényegében másképpen, mint a résztvevő országok és a Szovjetunió két-kétoldalú kereskedelmi együttműködése. A tagországoknak egymással alig-alig volt gazdasági és kereskedelmi kapcsolatuk. A második világháború után, még a szovjet érdekkörbe tartozó országok kezdeti demokratikus többpárti rendszerének idején felmerült - Dimitrov bolgár miniszterelnök és kommunista pártfőtitkár vetette fel - a Duna menti kis országokat egyesítő, valamiféle közös gazdasági és kereskedelmi övezet létrehozásának a gondolata. Sztálin csírájában elfojtotta már a gondolatot is. A közép-európai országok rendszerváltozásuk után - elsősorban a szovjet piac beszűkülése és a nyugati importoffenzíva miatt, de a történelmileg kialakult reflexek következtében is - éles fordulattal fordultak a nyugati, főként az EU-piacok felé. Az EU reakciója némileg különbözött az eddigi, történelmileg megszokottól. Bár exportálni minél többet kívánt ezekbe az országokba, ám importálni tőlük minél kevesebbet, mert sem ipari, sem mezőgazdasági termékeikre nem volt különösebben szüksége. Ezért inkább a rendszerváltó országok további együttműködését szorgalmazta. A mértékadó magyar szakemberek körében ez tiltakozást váltott ki, mondván, hogy az ilyen kapcsolatok csak elmaradottságunkat konzerválnák.
Termékadatok
Cím: A közép-európai átalakuló országok gazdaságának és mezőgazdaságának összehasonlító elemzése [antikvár]
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.