Bővebb ismertető
A rendszerváltás óta eltelt időszakban a magyar gazdaság szervezetében, szerkezeti, tulajdonosi struktúrájában figyelemre méltó változások következtek be. Az átalakulás a gazdaság teljesítményének csökkenése mellett ment végbe. A teljesítmények mérséklődésében közrejátszott a KGST összeomlása, a főbb exportpiacok elvesztése, a belső fizetőképes kereslet szűkülése, az import fokozódása. A gazdaság szervezeti, strukturális átalakításában, a termékek előállításában az ország egyes térségei eltérő eredményeket értek el. A regionális különbségek elemzése, bemutatása a területi fejlesztés, a gazdaságpolitikai döntéshozatal szempontjából nagyon fontosnak tűnik, kiadványunkkal ehhez kívánunk hozzájárulni.Kiadványunk elemző részét három fejezetbe csoportosítottuk: külön fejezetekben mutatjuk be a térség általános jellemzőit, az országban elfoglalt helyét és 90-es évtizedbeli fejlődését. Az elemző részt az egyes témák iránt mélyebben érdeklődők számára gazdag táblasor követi. Az első, összefoglaló rész pedig röviden tartalmazza az elemzés fontosabb megállapításait.Elemzésünkben - melyet a Központi Statisztikai Hivatal Budapesti és Pest Megyei, Fejér Megyei, Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóságának munkatársai állítottak össze - az ún. "Központi régió" gazdaságát vizsgáltuk. Ez a térség - amely Budapestet, Fejér, Komárom-Esztergom és Pest megyét foglalja magában - jelenleg nem egy hivatalosan elfogadott területi egység, lehatárolásánál a földrajzi helyzetből, illetve a hagyományokból indultunk ki. A főváros és a három megye egy térségbe való tartozása mellett szólnak a gazdasági, társadalmi élet különböző területein fennálló szoros kapcsolatok. Elég csupán arra utalni, hogy a budapesti székhelyű gazdasági szervezeteknek számos telephelye működik Fejér, Komárom-Esztergom és Pest megyében, ezek lakosai közül nagyon sokan a fővárosban dolgoznak, illetve a budapesti középiskolai, felsőoktatási intézményekben folytatják tanulmányaikat, a megyékben megtermelt mezőgazdasági termékek jelentős részét a fővárosban dolgozzák fel, illetve itt kerül értékesítésre, felhasználásra. A régióban sajátos helyet foglal el a főváros gazdasága, ezért Budapest, illetve a megyék főbb jellemzőire külön is kitértünk. A kiadványban elsősorban arra kívántunk választ adni, hogy a régió milyen gazdasági adottságokkal, feltételrendszerrel rendelkezik, mekkora a szerepe a magyar gazdaságban, hogyan fejlődött az elmúlt években, fejlődése mennyiben tért el a gazdaság egészét jellemző tendenciáktól.