A külkereskedelem népgazdasági szintű tervezése [antikvár]

1. A népgazdaság nemzetközi gazdasági kapcsolatokból függő, illetve nvilt jellegeJól ismert tény, hogy Magyarország gazdasági életében a külkereskedelem nagy súllyal vesz részt.A külkereskedelmi forgalom növekedési indexei általában meghaladják a népgazdaság növekedését tükröző más mutatószámokét.A külkereskedelmi forgalomnak a nemzeti jövedelem és a termelés főbb növekedési indexeivel való egybevetése valamely ország nemzetközi gazdasági kapcsolatoktól való függőségének mérvéről, illetve a gazdaságának nyitott (nyílt) jellegéről ad képet.Függőség, nyitottság (nyíltság): e fogalmakat szabatosan meg kell különböztetnünk egymástól. A nemzetközi gazdasági kapcsolatoktól való függés a világgazdaság és azon belül a mindenkor vizsgált ország fejlettségi szintje által meghatározott gazdasági, a nyitott (nyilt) jelleg ezzel szemben politikai, illetve institucionális, igazgatási kategória.Egy ország nyitott jellegű, ha nemzetközi gazdasági kapcsolatainak kibontakozását tilalmakkal, prohibitiv hatású vámokkal, adókkal, lefölözésekkel, vagy más protekcionista rendelkezésekkel nem korlátozza, ha termelési vagy egyéb kooperációs kapcsolatok létesítése elé nem gördit hatósági akadályokat.Korunkban a nyitott jelleg növelésére való törekvés szükségszerű gazdasági és tudatos politikai tendencia. A szocialista tábor országai a második világháború óta következetesen törekednek a gazdasági korlátok felszámolására (embargó, vámhátrányok, mennyiségi korlátozások stb.). Ezek az országok a békés egymás mellett élés elvét sohasem értelmezték szűken, mindig beleértették a kiterjedt, tartalmas gazdasági kapcsolatok kiépitésének szükségességét is. Abból indultak ki, hogy a kölcsönös előnyökön nyugvó kapcsolatrendszer nem csak a felek gazdasági érdekeinek felel meg, hanem politikailag is stabilizáló, a tartós béke fennmaradásának esélyeit növelő hatással birnak.A tőkés országokra is kezdettől fogva jellemző volt a nyitott jelleg erősitésére való törekvés, amely a háború utáni rekonstrukciós periódust követően elvek megfogalmazása, regionális (EGK, EFTA) és általános (GATT) nemzetközi szervezetek és társulások létesítése formájában is mind konkrétabb alakot öltött.