A magyar gazdaság és társadalom integráció-érettsége, integrációs képessége és felkészültsége [antikvár]

Az integrációs szakirodalom az egyes nemzetállamok csatlakozási folyamatában mindig is fontos szempontként kezelte és kezeli azt, hogy mennyire felelnek meg az újonnan csatlakozók a már integrációban lévő tagállamok elvárásainak. Ez az Európai Unió esetében sincs másként, noha az előző bővüléseknél azért koránt sem egységes elvárásokról volt szó. Ebben a tanulmányban azonban nem az elvárások teljesítéséről lesz szó, hanem annak az elméleti és főként módszertani kimutatásáról, hogy miként lehet egy csatlakozó ország integrációs érettségét, készségét - mármint, hogy kész-e a csatlakozásra, tagságra - mérni. A jelenlegi, közép-kelet-európai kibővítéssel kapcsolatban az úgy nevezett koppenhágai kritériumoknak történő megfelelést kellett áttekintenünk, mivel az Európai Unió Bizottsága ezt tekinti hivatalosan az elvárásoknak történő megfelelésnek".1 Majd az egyre növekvő konvergencia/kohéziós elvárások miatt a pénzügyi szektor szerepét elemeztük a kibővülő és mélyülő Európai Unió példáján. A koppenhágai ismérvek a következők: 1.A tagjelölt államnak stabilan működő demokratikus intézményrendszerrel kell rendelkeznie, amely szavatolja a jogállam és az emberi jogok tényleges érvényesülését, és biztosítja a kisebbségek védelmét, jogaik tiszteletben tartását. Ezek az úgy nevezett politikai ismérvek, amelyeket egy külön tanulmány vizsgál. Ezeket tanulmányunkban tehát nem érintjük és vizsgáljuk. 2.A csatlakozó közép- kelet-európai államoknak működő piacgazdasággal kell bírnia, és képesnek kell lennie megbirkózni az Unióban meglévő piaci erők versenyével. 3.Képesnek kell lenniük eleget tenni az uniós tagságból származó kötelezettségeknek, amely az acquis communautaire alkalmazását és alkalmazását jelenti. Egyúttal eleget kell tenniük az Unió politikai, gazdasági és pénzügyi uniós céljainak is.