A magyar gazdaság versenyképessége az EU-csatlakozás előtt és után [antikvár]

Jó állapotú volt könyvtári példány.
A Magyar Közgazdasági Társaság 2003. szeptember 7-9-én tartotta 41. közgazdász vándorgyűlését. A vándorgyűlés előadásai ez alkalommal „A magyar gazdaság versenyképessége az EU-csatlakozás előtt és után" cím köré szerveződtek. A szakma hagyományos, éves rendezvényén mintegy félezer résztvevő hallgatta meg több tucat neves szakember előadását, vitáját. A 41. vándorgyűlés több szempontból is egyedülálló volt. A tárgyalások lezárását és a csatlakozási szerződés 2003. április 16-ai aláírását követően Magyarország csatlakozása, további kilenc tagjelölt országéval együtt, zöld jelzést kapott. Ez volt az utolsó év, amikor hazánk az unió kapujának küszöbén ugyan, de még az utca felőli oldalról volt az események résztvevője, alakítója. Az „unió kapujában" mottó hatását a helyszín is erősítette: a Civitas Fidelissima, Sopron. Ilyen - túlzás nélkül állítható - történelmi időszakban a vándorgyűlés fő témája nem is lehetett más, mint felzárkózásunk sorsdöntő eleme, a versenyképességünk alakulása, erősítésének eszközei. „Egy ország teljesítőképességét végső soron az határozza meg, milyen mértékben képes kibontakoztatni az egyénekben rejlő erőket."* E gondolat által is vezérelve az előadók felkérésénél figyelembe vettük, hogy a programon szereplő témák és az azokhoz kapcsolódó kérdések más, egymástól esetleg lényegesen eltérő szemszögből is megvilágítást nyerjenek. A rendezvényen korábbi és jelenlegi miniszterek, az állami és magánszektor kiemelkedő képviselői egyaránt szerepeltek. A háromnapos konferencia kiemelkedő sikere késztette arra a szervezőket, hogy az ott elhangzott előadásokat kötetbe foglalva is kiadják. Habár e kötet eltérő műfajú írásokat tartalmaz - tömör összefoglalókat és előadások szó szerinti leiratát egyaránt -, összességében elmondható, hogy ezek hasznos, izgalmas és tanulságos olvasmányok minden jelen- és jövőbeli érdeklődő számára.