A magyar kivitelező vállalatok története [antikvár]

45-50 esztendő a történelem nagy színpadán egy másodperc, egy villanás csupán. A magyar állami-tanácsi építőipar a XX. század második felében lezajlott történelme mégis korszakos jelentőségű. Történelmet írni mindig nagy felelősséggel járó feladat, munka. Jelen esetben azonban nem kell könyvtárakat, levéltárakat kutatni, keresni a korabeli iratokat, emlékeket, mert saját történelmünket írjuk meg ebben a könyvben. A saját ifjúságunkat, a legszebb, alkotó férfikorunkat és öregségünket is. Azt a korszakot, amely tele volt rohanásokkal, kihívásokkal, társadalmi, politikai változásokkal. Nyugodtan kimondhatjuk forradalmi eseményekkel. A második világháború utáni óriási feladatot jelentő újjáépítéssel, az ország iparosítási beruházásával, a mezőgazdaság teljes átszervezésével, az egy- millió lakás megépítésével, az évi 90-100 000 új lakás megvalósításával, az infrastrukturális beruházások tömegével, az iskola-, óvoda programmal, az egész országra kiterjedő kórházberuházásokkal, a kötelező nagyberuházások kényszerű határidőre való kivitelezésével. A sort még bőven lehetne folytatni. Közben meg kellett valósítani a szakma technológiai, technikai korszerűsítését, az óriási gépesítési programot, az anyagipar technikai bázisainak kiépítését, a házgyári, majd a könnyűszerkezetes rendszereket. A szakma fejlődése, lelkesedése óriási volt. Tudatában voltunk annak, hogy minden lépésünk az ország előrejutásának érdekében történt. Ez volt az életünk. Nyilván követtünk el hibát is, amelyet a történelem majd megjegyez. Ha az építőiparnak a hőskorszakát, a XX. század utolsó harmadát mérlegre tesszük, nincs szégyenkezni valónk. Mindenki büszkén vállalhatja, hogy ennek az országalakító munkának részese volt. Külön köszönet azoknak, akik ezt könyvet megalkották, akár kiadással, szerkesztéssel és a történetek megírásával. Szívből remélem, hogy az utókor is megbecsüléssel fog visszatekinteni erre a korszakra.