A Magyar Nemzeti Bank éves jelentése 1991. [antikvár]

Előszó A Magyar Nemzeti Bank 1991. évi jelentése olyan esztendőről ad számot, amelyben a magyar gazdaságnak igen nehéz külső és belső feltételekkel kellett megküzdenie. A környező országok, elsősorban a Szovjetunió súlyos gazdasági válsága, valamint a konvertibilis elszámolásra való áttérés következtében előállott általános devizahiánya, s fizetőképes kereslete ezekből adódó összezsugorodása a keleteurópai piac összeomlásához vezetett. E piacon, amely a magyar kivitelben néhány évvel ezelőtt még közel 50%-kal részesedett, 1991-ben a forgalom mintegy 60%-kal zuhant. A konvertibilis elszámolásra való áttérés ezen felül komoly cserearányromlást eredményezett. A piacvesztés és a cserearányromlás együttesen 2 milliárd dollár körüli veszteséget okozott az országnak, ami a GDP 6,5%-ának felel meg. E külső tényezők hatására több iparág helyzete megrendült; megnőtt a munkanélküliség. Csökkent a lakosság fogyasztása és a termelői felhasználás, valamint a beruházások volumene. A magyar gazdaságnak ugyanakkor meg kellett küzdenie a korábbi évtizedekről felhalmozódott problémákkal is. Az 1970-es és 1980-as évek reformjainak lassú és következetlen végrehajtása miatt a gazdaság szerkezete nem tartott kellően lépést a világban végbement nagyfokú tudományos-technikai modernizációval; e struktúra szükségszerű átalakítása a kívánatosnál sokkal lassúbb volt, s ennélfogva termékeink számottevő része nem elégítette ki a világpiaci verseny támasztotta műszaki és gazdaságossági követelményeket. Napjainkban - a piacgazdaság kibontakoztatásának időszakában - a magyar gazdaság a piac kemény jelzéseire a nem rentábilis tevékenységek gyorsított leépítésével kénytelen reagálni. Érthető módon a korszerű termelési ágak bővítését és új termelési kultúra bevezetését nem lehet ugyanilyen gyorsan végrehajtani. Ez jelenti a nemzetgazdaság reálteljesítmény-csökkenésének legfőbb belső eredetű okát. A folyamat elemei egymást erősítették: a reálteljesítmények visszaesése a hazai keresletet, a belföldi piacot szükségképpen szűkítette, ami egyszersmind vissza is hatott a teljesítményekre, tovább csökkentve azokat. Az elmondottak a termelőágazatok teljesítményének s - nyugati kivitelünk fokozódása mellett is - az összexportnak, illetve mindezek által a GDP volumenének (előzetes adatok szerint 10,2%-os) visszaesését, valamint a - korábban a magyar gazdaságban szinte ismeretlen - munkanélküliség fokozódását idézték elő. A kép teljességéhez azonban hozzátartozik, hogy a magyar gazdaságban az elmúlt néhány évben, de különösen 1991-ben rohamosan nőtt a kis magánvállalkozások száma, amelyek nagy részét a hivatalos statisztika egyelőre nem tudja pontosan számba venni. Emellett mostanra mutatkozott meg, hogy a megelőző éveknek az 1991. évinél nagyobb teljesítménymutatóiban végül is jelentékeny mértékben nem realizálható - eladhatatlannak bizonyult - termelés is megjelent. E két tényező erősen valószínűsíti, hogy a reálgazdaság teljesítményei kevésbé estek vissza a statisztikailag kimutatottnál.