A magyar vámügy fejlődése 1519-ig (rossz állapotú) [antikvár]

A magyar vám kialakulását, a magyar vámtisztviselő lelkének és hivatásának fejlődését óhajtottam megismertetni. A XVI. század első negyedéig ama tények leírására törekedtem, melyben a vám- és harmincadszedő az ország sáfáraként szerepelt. A címben megjelölt határvonal gazdaságtörténeti szempontból első pillanatra talán önkényesnek tűnik fel, minthogy a történettudomány mai álláspontja szerint a XIV- XVII. század egymással szerves egységet alkot. Nem ez a helyzet viszont közjogilag, mert a főleg pénzügyi célt szolgáló vámregále 1519-ig csupán a király személyes tulajdonát képezte, azzal szabadon csak ö rendelkezett. Ez időt követőleg törvényeink szerint a vámjövedelem az államháztartás, illetve a nemzet bevételi forrása, s különösen a külkereskedelmi vám közgazdasági jelentősége mind jobban csak ezután domborodik ki. Ilyen megvilágításban a tanulmány önmagában is befejezett egység. Hogy a kitűzött célt mennyire értem el, azt az Olvasóra bízom. Beszéljenek a sorok, s váljék oly képzetté a szavak sokasága, mint amilyennek én láttam. Mielőtt azonban munkámat közrebocsájtom, kedves kötelességemnek tartom köszönetemet kifejezni dr. Domanovszky Sándor egyetemi ny. r. tanár, dr. Bognár Elek miniszteri tanácsos, központi vámigazgató h., egyetemi m. tanár, dr. Mályusz Elemér egyetemi rk. tanár és dr. Varga Endre országos allevéltárnok uraknak értékes támogatásaikért; az Állami Térképező Intézetnek a pontosan elkészített térképmellékletért...