A migráció trendjei, okai és kezelésének lehetősége [antikvár]

Bevezetés Az egyetemes és a magyar történelem során a migráció egyaránt folyamatosan jelen volt, jelen van, és ismerve a globalizáció jellemzőit, a jövőben is jelen, sőt meghatározó lesz. A magyarok honfoglalás és honalapítás előtti életmódjukból adódóan egy vándorló nép volt, amely a Volga és a Káma folyótól a sztyeppéken áthaladva birtokba vette a Kárpát-medencét. A vándorlást követő letelepedés után első királyunk István államalapítása óta törvényeinkben folyamatosan jelen vannak országunkban az „idegenek", azaz a nem magyar állampolgárságú személyek, bevándorlók. Jöttek ide hittérítők, zarándokok, kereskedők, zsidók, német lovagok, jászok, kunok, rácok, horvátok, szerbek, svábok, lengyelek, csehek, olaszok stb. A nagy francia forradalom hatására először Európában, majd az egész világon a nemzetek, nemzetiségek az öntudatukra ébredtek, felerősödött a nacionalizmus, a sovinizmus, melynek velejárója lett a pogrom, az idegenek iránti gyűlölet, az elutasítás. (Ami nem új jelenség a világtörténelemben.) Ennek következtében a XIX. században többek között Oroszországban nagyszabású zsidóüldözésre került sor, amelynek következtében zsidók tízezrei hagyták el az országot. Ami kivándorlás Oroszországból, az bevándorlás más szomszédos államokba. így ezek a kivándorló zsidó tízezrek többek között Galíciában és Magyarországon bevándorlóként jelentkeztek. A magyar történelemmel párhuzamosan Európában és a világon is egyidejűleg volt jelen a ki- és bevándorlás. Amerika, majd Afrika felfedezése, az új földrészek telepesek által birtokba vétele, mind-mind újabb lökést generáltak a hazájukat elhagyó migráns személyeknek, népcsoportoknak. Az első- majd második ipari forradalmat követően alapvetően megváltozott az emberek élete Európában és a világon. Elterjedtek a tömegtermékek, a vasút és a gőzhajó megjelenésével lehetővé vált a tömeges utazás, és már nemcsak a kereskedők, hanem mások is kimozdulhattak a falvakból, városokból. Az utazást elősegítette, hogy ekkor már jó leírások, térképek álltak rendelkezésre. A sajtótermékek elterjedtté váltak és tudósítottak más országokról, (pl. munkavállalás az USA-ban, meggazdagodás) lehetőségekről. A Morse távíró után a telefon, azt követően pedig a rádió felerősítette az informálódást a világ országainak életéről, a ki- és bevándorlás lehetőségeiről. Mindezt tovább generálta a légi közlekedés elterjedése a XX. században, az adatátviteli forradalom eredményeként berobbant információáramlás, a globalizáció térnyerése a földön.