A Nagykaposi járás népélete Mária Terézia korában [antikvár]

Borítói kopottasak, karcosak, a gerinc mentén repedezettek.
"Az Ung megyei Nagykaposi járás közigazgatási egységéhez sorolt települések száma időről időre változott. Végső szervezettségüket az 1870-es évek második felében nyerték el, hogy aztán a történelem végiggázoljon ezen az elrendezésen is. Előbb a trianoni békével Csehszlovákiához csatoltatott Magyarországtól, de a II. világháború alatt néhány évre visszakerült az anyaországhoz, majd a párizsi békével jelentős számú települést "átrendezett" a hatalmi szeszély a Szovjetunióba. Mostanság Szlovákiához és Ukrajnához tartoznak a volt járás falvai..." A monográfia az egykori Nagykaposi járáshoz tartozó települések mindennapjaival, a vidék természeti és gazdasági viszonyaival, földesúr és jobbágy kapcsolatával foglalkozik. A szerzők munkájukban a települések áttekintésekor az 1773-as Lexikon locorum, valamint a Mária Terézia-féle úrbérrendezés iratanyaga alapján dolgoztak.