A német Európa [antikvár]

ELOSZO A MAGYAR KIADASHOZ „Európában az új német hatalom a korábbi időktől eltérően nem az erőszakon, mint ultima ratión alapszik — írja Beck — nincs szükség fegyverekre saját akaratunk más államokra való ráerőltetéséhez. Ezért abszurd »Negyedik Birodalomról« beszélni. A kényszerítőeszköz nem a német pénz agresszív bevonulása, hanem éppen ellenkezőleg: a fenyegető kivonulás, a hitelek késleltetése és megtagadása. Ha Németország megtagadja jóváhagyását, kikerülhetetlen az adós államok összeomlása. Egyetlen dolog van tehát, ami rosszabb a német pénz uralmánál: ha nélkülözzük a német pénzt." Beck úgy véli, hogy mindez egy zsarolási potenciált alkot, amely „ű kockázat logikájából ered", azaz a gazdasági összeomlás logikájából és nem a háború logikájából. Ha nincs befektetés, hitel, pénzfolyósítás, akkor a halogatás megzabolázási taktikává válik, ami - Beck szerint - a Merkiavellizmus (a szerző szójátéka a Merkel és a Machiavelli nevek összeolvasztásával) lényege. Milyen következményekkel járnak Európa politikai színterén Németország ellentmondásos megszorító intézkedései? Miképpen orvosolható az európai gondolat mérnökei és a nemzeti szuverenitás hagyományos modelljének támogatói közötti feszültség? Hogyan egyeztethetők össze a válságkezelés és a demokrácia imperatívuszai anélkül, hogy kockáztatnánk Európa stabilitását? E kötetben Ulrich Beck ezekre a kérdésekre keresi a választ. Beck szerint egy európai társadalmi szerződésre van szükség, amelyik nagyobb szabadságot, szociális biztonságot és demokráciát garantál szerte Európában. Az Euró válságának következménye az, hogy az európai típusú demokrácia alapszabályai háttérbe szorulnak, a szuverenitásból szuverenitáshiányba, más népek demokratikus méltóságának elismeréséből annak semmibe vételébe, egyenlőségből hegemóniába érkezünk. Beck úgy látja, hogy az európai katasztrófa víziója alapjaiban változtatta meg Európa hatalmi látképét, és létrehozott egy „politikai szörnye-