A nonprofit szervezetek adózása, működése a számviteli törvény hatálybalépését követően [antikvár]

A „nonprofit szervezetek" mintegy gyűjtőfogalomként jelöli a magyar társadalomban meglévő és egyre növekvő számban megjelenő nem profitorientált, közhasznú tevékenységek végzésére létrejövő (ön)szerveződéseket. Jogszabályban sehol fel nem lelhető a nonprofit szó használata. Az ide sorolható szervezetek, szervezeti típusok csoportosítása többféle szempont szerint képzelhető el. Ha kiemeljük a nem profitorientáltságot mint az egyik fő jellemzőt, akkor egyfajta csoportosításként idetartozhatnának a költségvetési szervek is. Ugyanakkor mégsem tehető, mert ezek - közérdekű, közhasznú tevékenységeiket el nem vitatva - az állami szektor intézményei. Egy másfajta - s talán a külföldi gyakorlathoz is leginkább hasonlító - megközelítésben nonprofit szervezetek alatt értendők a társadalmi szervezetek, (a politikai pártok kivételével), az alapítványok, az egyházak, a lakásszövetkezetek, a társasházak, a víziközmű társulások, a munkaközösségek, tulajdonképpen majdnem azonosan a számviteli törvényben meghatározott „egyéb szervezetek". A politikai pártokat és azok egységeit - a nonprofit szervezetek közül kivéve - külön kategóriaként kezeljük; ez a nemzetközi gyakorlatban is elfogadottnak számít. Esetükben a párttörvényben foglaltak az irányadók. Magát a terminológiát nem érdemes tovább elemezni, hiszen a szabályozatlanságból következően régóta várat magára az egységesítés igénye, mint például az önálló nonprofit törvény megalkotása.