A normativitással kapcsolatos értelmezések és kísérlet a normativitás érvényesülésének körvonalazására [antikvár]

ELŐSZÓ A PM Ellenőrzési Főigazgatóság a vállalatoknál, szövetkezeteknél végzett vizsgálatai során szerzett tapasztalatokról, illetőleg elemzéseinek eredményeiről rendszeresen tájékoztatja az érintetteket. Az e tájékoztatások egyike kapcsán történt Miniszteri állásfoglalás indította el azt a munkát, amely a most közreadásra kerülő tanulmány alapjául szolgált. A gazdasági szabályozás normativitása és az azzal összefüggő kérdések napjainkban is visszatérően tárgyalt témák a szakirodalomban. Kifejeződik ebben a téma aktualitása, éspedig kettős értelemben is: egyrészről a normativitás számos vonatkozása tudományosan nem eléggé tisztázott, amit leginkább az értelmezést, érvényesíthetőséget illetően eltérő megnyilatkozások tükröznek; másrészről, hogy a szabályozás (normativitása) továbbfejlesztéséhez szükséges tényszerű ismeretek hiányosak. A főigazgatóság munkatársai több oknál fogva az utóbbiakra, a gazdasági szabályozók normativitása tényleges érvényesülésének a felmérésére, felderítésére helyezték — első szándékuk szerint - a súlyt. De már a munka kezdeti szakaszában kitűnt, hogy bizonyos megfontolások, elvek kialakítása - tisztázása - nélkül a normativitás tényleges érvényesülése igényesen nem közelíthető, csak felszínesen lenne kezelhető. A munka vázolt problémáját felismerve sem állítható azonban, hogy a - szerző irányításával és személyes közreműködésével készült, majd pedig az általa továbbfejlesztett - tanulmány a gazdasági szabályozás normativitásának minden lényeges, elvi jelentőségű vonatkozását felveti, még kevésbé, hogy kellően tisztázza is. Azt azonban a tanulmány útra bocsátói okkal vallják, hogy az a szabályozással, a normativitással kapcsolatos elvi jelentőségű kérdéseket vet fel - közöttük olyanokat vagy olyan összefüggésben, amelyek, illetőleg ahogyan eddig nem merültek fel. Példaszerűen kiemelek ezek közül néhányat: - a szabályozók normativitása és a szabályozók hatásossága, - a formai és érdemi normativitás, - a szabályozók, szabályozó elemek hatékonysági hatásuk szerinti megkülönböztetése és jelentőségük, - a (fokozott) normativitástól várható gazdasági többlet fő forrása, -a gazdasági egyenlőtlenségek társadalmi-gazdasági elviselhetőségbeli különbségei, ezek jelentősége a szabályozásban, a normativitás érvényesíthetőségében. A szerző a fehnerülő kérdéseket megkísérli megválaszolni, tisztázni. Ezek mellett a gyakorlat számára, a szabályozás (normativitásának a fokozásához) továbbfejlesztéséhez is hoz megfontolást érdemlő, használható javaslatokat; ide értve a gyakorlatból összegyűjtött számos negatív tanulságot is. Itt is kiemelhető néhány felvetés: -a vállalat által összegszerűen nyilvántartott és nyilván nem tartandó támogatás normativitási ellentmondásossága, - az „eltérő (értékű) forintok", a normatív és nem normatív támogatások egyenértékű számbavehet őségé,