A nyílt béralku esélyei [antikvár]

Részlet: A tanulmány egy vidéki kohászati nagyvállalat karbantartó gyáregységében müködő vállalati gazdasági munkaközösségekkel foglalkozik. A vállalatnál - ahol az országban elsőként indult meg a VGMK-k szervezése, és a vállalat dolgozóinak csaknem egynegyede lépett be e munkaközösségekbe - már 1983-ban esettanulmányt készitettünk "A VGMK és a vállalati érdek" cimmel. A VGMK gazdasági szerepét kutatva elsősorban a vállalat gazdasági érdekei felől közelitettünk, és igy a bérszabályozás, a munkaerőhiány, a kapacitás problémák és a munkaközösségeket életrehivó vállalati döntés közötti összefüggéseket tártuk fel. Kutatásainkat tovább folytattuk a vállalat karbantartó gyáregységében, ahol a VGMK-k fele működik. A munkaközösségekben résztvevő társadalmi csoportok felderítése egyre sürgetőbb feladata a témával foglalkozó kutatásoknak. 1985 végén az iparban foglalkoztatottak 11 %-a VGMK-kban jutott vállalati keresetéhez képest általában jelentős többletjövedelemhez. (1985-ben az iparban a havi átlagkereset 6174 Ft, az iparban dolgozó VGMK-tagok havi átlagos nettó jövedelme pedig 3269 Ft volt. Természetesen mindkét átlag mögött jelentős az adatok szórása.) A reálbérek általános csökkenése közepette érthetően a figyelem középpontjába kerül az a társadalmi csoport, melynek tagjai az állami vállalatokon belül növelni tudták az összjövedelmüket. Vállalati jelentésekből, esettanulmányokból tudjuk, hogy szinte minden iparvállalatnál a közvetlen termelő területek mellett jelentős mértékben szerveztek VGMK-kat szerszámok és gyártóeszközök előállítására, javitására, a gépek és az üzemi infrastruktura karbantartására. A kutatás terepválasztása tehát a VMGK-kban érintett tipikus munkavállalói réteg, a karbantartó munkások helyzetének vizsgálatát tette lehetővé.