A nyitás gazdaságpolitikája - Importliberalizálási tapasztalatok [antikvár]

A NYITÁS GAZDASÁGPOLITIKÁJA • IMPORTLIBERALIZÁLÁSI TAPASZTALATOK Szerkesztette: Lányi Kamilla és Szabó Juciit KOPINT-DATORG Konjunktúra Kutatási Alapítvány - MTA Közgazdaságtudományi Intézet © Nagy András (9-15. o.) Bevezető A behozatal liberalizálása - elmélet és gyakorlat A közgazdasági elmélet szintjén ma már szinte senki sem vitatja a behozatal liberalizálásának előnyeit: a gazdaság komparatív előnyeinek megfelelő ésszerű specializálódásra vezet, az erőforrások és beruházások hatékony elosztását és azok jobb kihasználását eredményezi. Ebből következik, hogy hatására a termelékenység emelkedni fog, a termelés és ajövedelmek bővülnek, a növekedés felgyorsul. Minél nagyobbak a liberalizálás előtt a belföldi piac torzulásai, minél korlátozottabb a verseny, minél erősebb a protekcionista védettség - arra lehet számítani, hogy annál nagyobbak lesznek a liberalizálásból származó előnyök. Ismeretes, hogy a szovjet típusú gazdaságok történelmileg példátlan mértékben küszöböltek ki mindenféle versenyt, alakítottak monopóliummá úgyszólván minden gazdasági tevékenységet, és - ezzel szoros összefüggésben - szélsőséges protekcionista elzárkózást hoztak létre ezekben az országokban egy befelé forduló, importhelyettesítő és a hatékonyságot elhanyagoló iparosítás keretében. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kelet-európai országokban a kereskedelem liberalizálásának mind a tétje, mind a kockázata nagyobb, mint másutt vagy más időszakokban. kihasználatlan előnyök is, de az átalakulás várható megrázkódtatásai is nagyobbak, mint ott, ahol a monopolista protekcionizmus nem olyan mindenre kiterjedő, ahol a piacot, a versenyt és a hatékonyságra irányuló ösztönzést nem küszöbölték ki annyir a, mint ezekben az országokban. A gazdasági élet szereplői szempontjából a liberalizálás egyik legfőbb előnye, hogy enyhíti és idővel megszünteti a külföldi fizetőeszközök hiányát és kitágítja azt a szűkös mozgásteret, amit a tételes importengedélyeztetés, a kötött devizagazdálkodás és a különféle mennyiségi korlátozások okoznak. A gazdasági nyitás többek között azt jelenti, hogy a protekcionista védettségben létrejött gazdaságtalan importhelyettesítést fokozatosan felszámolják, ami egyúttal azzal jár, hogy a kivitel is fellendül, mivel az exportőrök könnyebben tudnak, de kénytelenek is alkalmazkodni a világpiaci feltételekhez. Az export bővülése nyomán nő a devizabevétel, ami a behozatal növekedését is lehetővé teszi. Ezért azonban magas árat kell fizetni: igen nehéz és fájdalmas művelet a termelési struktúra átalakítása és/vagy a kereskedelmi orientáció megváltoztatá-