A pénzügyek alapjai [antikvár]

„" Bevezetés Aligha tagadható, hogy a pénzügyekkel kapcsolatos fogalmakat, a pénzügyi élethez kapcsolódó eseményeket nem tudjuk a mindeimapjainkból kizámi. Elegendő bekapcsolnunk a televíziót vagy a rádiót, keztlnkbe venni egy újságot és máris a tőzsdei hírekről, a valutaárfolyamokról, vagy esetleg vonzó befektetési lehetőségekről hallunk illetve olvasunk. Nap mint nap veszünk mindannyian igénybe banki szolgáltatásokat, sokan a befektetési piacon próbálnak szerencsét, mások pedig éppen a biztosítók vagy nyugdíjpénztárak tevékenységének igénybe vételét mériegelik. A pénzügyi rendszer és annak intézményei részeivé váltak az életünknek. A pénzügyi szolgáltatások óriásivá duzzadt kínálatában alig tud az átlagember eligazodni. Kérdéses azonban, hogy vannak-e megfelelő elképzeléseink arról, hogy mit is kínálnak nektlnk igazából a bankok, mi is történik valójában a tőzsdén? Bizonyára nem járok messze a valóságtól ha azt feltételezem, hogy az emberek többségének nincs t . pontos ismerte a pénzügyi szféra felépítéséről, eszközeiről és piacairól. 'j I Az itt következő jegyzet ebben a világban szeretne eligazodási segítséget nyújtani és elsősorban a felsőfokú végzettséggel rendelkezőktől elvárható pénzügyi alapintelligencia megszerzését szolgálja. A pénzügyek kiteijedt világából azokat a területeket igyekszik áttekinteni, amelyekkel a mindeimapi életben is gyakran találkozhatunk. Az első részben a pénzügyi közvetítőrendszer működése mögött rejlő racionális okokat, a tipikus intézményeket C 111 és eszközöket tárgyalja. Ennek kapcsán megismerkedhetünk az értékpapírok különböző Ju típusaival és piacaikkal, valamint a befektetési szolgáltatók működésével. Részletesen kitérünk a hazai értékpapírpiac központi intézményének, a Budapesti értéktőzsde '!.'J, működésének alapvető jellemzőire is. A második fő gondolati egység a pénzügyi intézményrendszer kiemelten fontos szereplőinek, a bankoknak a szerepével foglalkozik. Áttekintjük a bankrendszer és az egyes bankok működését, megvizsgáljuk a legfontosabb bankügyleteket és részletesen kitérünk a bankok egyik fő tevékenységének, a hitelezésnek az elemzésére is. A harmadik gondolatsor, minimális makroökonómiai ismertekre alapozva, a pénz fogalmával, a pénzkeresletet és pénzkínálatot, illetve a pénzmennyiséget meghatározó tényezőkkel ismerteti meg az olvasót. Ezek az előzőkhöz képest inkább elméleti q eszmefuttatások elsősorban azt a célt szolgálják, hogy megértsük a pénzügyi intézmények p> ' egyik sajátos szereplőjének a központi banknak a funkcióját és feladatait. Teijedelmi korlátok miatt nem vállalkozhattam az állami-és költségvetési pénzügyek, valamint a nemzetközi pénzügyek tárgyalására. A jegyzet megírása során folyamatosan azzal a gonddal kellett megküzdenem, hogy milyen mélyen menjek bele az egyes témák ismertetésébe. Végül azt a megoldást választottam, hogy számos területen a tananyag követelményeit meghaladó területeket is érintettem. Ilyetmek tekinthetők például a hitelintézetek vagy az értékpapírpiac szabályozásának a részleteit leíró részek, vagy akár a pénzkereslet és -kínálat alkalmazkodását bemutató fejezetek. Ezeket a részek nem részei a szűkebben vett tananyagnak. Joggal VV'I illi