A régiók Magyarországa I. [antikvár]

Ágh AttilaA RÉGIÓK JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON ÉS MAGYARORSZÁG JÖVŐJE AZ EURÓPAI UNIÓBAN1. Invokáció a Régiók Magyarországa" két kötetéhez 1.1. Beköszöntő: A Magyarország 2020 projekt bemutatásaAz EU-tagsággal hazánkban is megjelent a hosszú távú, stratégiai és alkalmazott kutatás igénye. Ennek keretében indult el a Magyarország 2015 MEH-MTA projekt 2006 elején, amelynek keretében számos könyv jelent meg és sok szakértői vitára került sor. A projekt eredményeit összefoglalja a Magyarország 2015: Jövőképek - Fehér Könyv (2006) című kiadvány. A jelenleg is folyó Magyarország 2020" projekt szervesen folytatja a Magyarország 2015" projekt kutatásait, szintetizáló módszerét és koncentrálását a szinergiákra a hosszú távú idősorokban. A mostani kutatás kiterjesztette az időhorizontot 2020-ig, s ennek perspektívájában a versenyképességet (Vértes András csoportja), a tudásalapú társadalmat (Tamás Pál csoportja) és az intézményrendszer reformját (Ágh Attila csoportja) állítja előtérbe. De a Magyarország 2015 projekt elért eredményei alapján szoros kutatási együttműködésben marad az ebből kisarjadó, párhuzamosan futó kutatásokkal, mindenekelőtt a szociális kohézió (szociális egyenlőtlenségek felszámolása) és a vidékpolitika-jövőképek (komplex vidékpolitika megalapozása) tekintetében. A Magyarország 2020 projekt ezzel megőrizni és megerősíteni kívánja a stratégiai kutatás dimenzióját és a koherens jövőkép - valamint a hozzá tartozó forgatókönyvek - elkészítését, ami komparatív előnye a részterületekre korlátozódó kutatásokkal szemben. A főbb kutatási irányok: 1. a versenyképesség területén a fejlesztési prioritások megválasztása (modern iparágak, üzleti szolgáltató centrumok, turisztikai ipar). 2. a tudásalapú társadalom területén (a műszakiinformatikai fejlődés távlatai és társadalmi következményeik, a tudásalapú társadalom újabb formái) és 3. az intézményi reformok területén a 2006-os intézményi reformok értékelése, a 2015-ös távlatok átértékelése, és 2020-as távlatokkal kapcsolatos újabb hazai intézményi igények felmérése. Mindhárom kutatási irány a gördülő tervezés logikájának megfelelően számba veszi a 2006-ban bekövetkezett változásokat, és kiterjeszti a távlati stratégiai kutatást 2020-ig.A projekt két elméleti irányban vizsgálódik, amelyek szorosan kapcsolódnak az EU-felzárkózási folyamattal kapcsolatos kormányzati stratégiai kérdésekhez, a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez, s közvetlenül segítik annak előkészítését és elindítását: