A szövetkezés-együttműködés akadályai, feltételei és fejlesztési lehetőségei a magyar élelmiszer-gazdaságban [antikvár]

Mottó: a szövetkezeti lényeg tanulmányozásánál ne elégedjünk meg a szövetkezeti formával, hanem iparkodjunk megkeresni a lényeget. A szövetkezet külsőleg, mint jogi, pontosabban kereskedelmi jogi személy jelenik meg, amely forma azonban nagyon gyakran nem szövetkezeti működést takar; viszont előfordulhat, hogy gyakorlati meggondolások előnyösebbé teszik a szövetkezeti alak helyett a részvénytársasági forma választását oly működés kifejtésére, mely a legteljesebben és a legtisztábban szövetkezet."Forrás: Ihrig, K. (1929): Budapest szövetkezetei 1926-ban.Statisztikai Közlemények, Budapest, p. 12.ELOSZOHat évvel ezelőtt megjelent könyvemben (Szövetkezetek az élelmiszergazdaságban" Agroinform Kiadó, 2011) egy három részesre tervezett sorozatot említek, melynek első kötete, .elsősorban az ún. előmozdító típusú, kiemelten pedig a marketing szövetkezetek - elméleti és gyakorlati - gazdasági jelentőségével, koordinációs és integrációs szerepével " foglalkozott (Szabó, 2011: 15). További két könyv megjelentetését is terveztem: A következő könyv nem kizárólag csak a szövetkezetek, hanem tágabb értelemben a termelői szervezetek, elsősorban a TÉSZ-ek és termelői csoportok koordinációs szerepét foglalná össze elméleti szempontból, illetve - elsősorban - a futó OTKA (K68467) empirikus eredményeire támaszkodva. A harmadik könyv, egyben a trilógia" befejező része, pedig szövetkezetelméleti kutatásaimat foglalná össze, rendszerező és összehasonlító módon" (Szabó, 2011:15).Bár a harmadik könyv még várat magára egy kicsit, de a másodikat kipipálhatom", hiszen, az említett, korábbi OTKA kutatás mellett a most záruló (K105730 sz.) téma eredményeit összegzi a jelen kötet. Ez, kiegészítve az általam is szervezett szövetkezeti konferencia, a Gazdálkodás c. folyóirat szövetkezeti különszámában" (2013/3.szám) megjelent tanulmányaival, igen jól összefoglalja az utóbbi években a szövetkezetekkel, együttműködésekkel kapcsolatos részben elméleti, de főként empirikus kutatási eredményeket. Hozzá kell tenni, hogy más kutatók mellett, az elmúlt években az AKI is nagyon hasznos kutatásokat folytatott a témában, a legújabb tanulmány például igen átfogó módon mutatja be az agrár- és vidékfejlesztési együttműködéseket (Biró-Rácz, 2015). Tehát a korábban olyan gyakran hiányolt magyar gyakorlati tapasztalatok is megjelennek különböző kiadványokban.