A Szovjetunió gazdasági kifosztása dokumentumokban elbeszélve [antikvár]

ElőszóMinden kétséget kizárólag a II. világháború bizonyult az emberiség története legpusztítóbb háborújának. Ennek is legborzalmasabb eseménysora a Szovjetunió területén zajlott le, miután a náci Németország 1941. június 22-én - sárba tiporva a megnemtámadási szerződést - rátört az országra. A nagy honvédő háború mind emberi, mind anyagi téren a világháború összes veszteségének több mint felét a Szovjetunió népeitől követelte. Nemcsak a 27 millió halottra és a nemzeti vagyon közel 40 százalékának megsemmisülésére gondolunk, hanem arra az erkölcsi hatásra is, amely e népirtó háborúval együtt járt. A háborúban közvetlenül érintett országok népei mind a mai napig szembesülnek azokkal a történelmi tényekkel, amelyeknek elődeik így vagy úgy, aktív vagy passzív szerepben, áldozatként vagy hóhérként, szenvedő félként vagy rablóként, nem ritkán mindkét szerepben résztvevői voltak. Magyarország akkor a náci Németország oldalán vett részt a bűnös háborúban. Ám a történelem fordulatai az elmúlt évtizedekben különböző okok folytán úgy alakultak, hogy a mi régiónkban hol elkezdődött a történelmi örökséggel a szembenézés, hol megrekedt, máskor tévútra került vagy az elhallgatás vált jellemzővé. Az új korszakban új kihívások előtt állunk. Az egyre inkább kinyíló orosz levéltárak is új korszak kezdetét jelzik.Bálint József, a Statisztikai Hivatal nyugalmazott elnöke, a kiváló statisztikus és közgazdász már ebben az új szellemben egy olyan könyvvel lepte meg a magyar olvasókat, amely nálunk unikum, de határainkon kívül sem dúskálunk az ilyen irodalomban. A Szovjetunió gazdasági kifosztása dokumentumokban elbeszélve (1941-1944) című könyv a náci Németország, a Horthy-Magyar-ország és Románia gazdasági jellegű háborús bűncselekményei-