A területi tervezés és fejlesztés a fenntarthatóság jegyében & Stratégiai környezeti vizsgálatok földrajzi szemlélettel [antikvár]

^ o^i % 1. Bevezetés Az Európai Unió Lisszaboni Stratégiájában megfogalmazott növekedésre épülő fejlesztéspolitika kudarca és a 2008-ban beköszöntő pénzügyi-gazdasági válság felveti egy fejlesztési paradigmaváltás szükségességét Európában. A gazdasági növekedés bűvölete helyett a fenntarthatósági, stabilitási és az anyagaiktól fiiggeden életminőségi kérdések kerülhemek előtérbe. Az utóbbi évek meghatározó fejlesztéspolitikai szándékává vált klímaváltozás-megelőzés és -kezelés is valój ában a fenntartható fejlődés eszméjére utal, annak új megfogalmazásaként is felfogható, hiszen szintén a növekedés környezeti korlátaira fig)'elmeztet. E könyv megközelítésében a, fenntartható fejlődés még mindig az egyetlen olyan paradigma, mely a legkülönbözőbb fejlesztési tevékenységek bázisa lehet. A paradigmának azonban meg kell újulnia. A fenntartható fejlődés kötelező emlegetése kiüresítette és idisészerűvé tette e fogalomkört. A kön^rp legfőbb üzenete, hogy a fenntartató fejlődést földrajzi szemléletben kell újraértelmeznünk. E fogalom közhelyszerű emlegetése helyett, meg kell fogalmaznunk a közveden környezetünk valós állapotához, tájaink adottságaihoz, térségeink gazdasági és társadalmi szerkezetéhez igazított konkrét jelentéseit és la'itériumait. Meg kell határoznunk, hogy mit jelent a fenntarthatóság az egyes térségekben, legyenek azok települések, Idstérségek, megyék vagy régiók. A saját lakókörnyezetünkben érezzük leginkább, hogy mit okoz a fenntarthatóság hiánya. Könnyen megtapasztaljuk az ivóvízbázisaink sérülését, a megfelelő hulladéklcezelés és újrahasznosítás hiányát, vagy azt, ha a társadalom feszültségeldcel terhelt, ha a helyi gazdaság nem képes ellátni munkával és termékeldcel a térségét, ha tönkremegy a városaink körüli természeti környezet. Ehhez képest a globálisan értelmezett fenntardiatóság és a globális környezeti problémák túlságosan távol vannak a mindennapjainktól. Ezen a szinten a fenntarthatóság kialakítása iránti érdekek már alig ismerhetők fel az átlagember számára, főleg nem a megszokott időtávokban. Szintén nem lephetünk előre, ha csalc az egyes ágazatoldioz kötötten értelmezzük a fenntarthatóságot. Hiába fog}'aszthatók térségünkben fenntartható közlekedési eszközöldcel odaszállított, messzi földön fenntartható módon előállított termékek, ez önmagában nem erősíti a térségünk fenntarthatóságát. Ahogy az sem, ha a helyi erőforrásainkat mind a térségünkön Idvül hasznosítják, még ha fenntartható módon teszik is ezt meg. E könyv azt szeretné bemutatni, hogy a fenntarthatóság elsőszámú letéteményese a területi tervezés, és ezért a területi tervezésnek minden körülmények között fel kell