A tőkés országokból vásárolt technika és az iparvállalati foglalkoztatás kölcsönhatása [antikvár]

Számos kiválóságot adtunk a világnak, akik jelentős felfedezésekkel vitték előre a műszaki haladást. Nem mondhatjuk ugyanakkor hasonlóan sikeresnek hazánk helyzetét a műszaki eredmények alkalmazásában. Sokak szerint a fejlett országokhoz képest az "innovációs rés" nem szűkül, hanem növekszik. Magyarázatul számos ok hozható fel. A műszaki fejlesztésben a kis országok helyzete általában kedvezőtlen. Tőkeszegénységünk komoly akadályt jelent. A tőkés országok diszkriminációja is nehezíti a felzárkózást. Mérlegelni kell azonban azt is, hogy kellően felkészültünk-e az új eredmények alkalmazására, milyen mértékben biztosítottuk a feltételeket az innovációk adaptációjához. A társadalom szervezett gazdasági tevékenységének talán egyik területén sem olyan meghatározók az emberi tényezők, mint a fejlesztésben. Ugyanakkor a műszaki fejlesztés és az innováció emberi tényezőinek elemzésében a feltáró és elemző kutatások elégtelensége nem csak hazai, de nemzetközi méretekben is erősen érezhető. A műszaki fejlődés, az új technika alkalmazása a korábbi szinthez képest minőségi ugrást jelent. Az új technika azonban csak annyit ér, amennyire a technikát működtető ember arra felkészült és kezelni, uralni tudja. Gazdasági fejlődésünk extenzív időszakában a társadalmi átrétegződés főként a mezőgazdaságból az iparba, majd mindkettőből a tercier ágazatok felé fordult. A munkaerő mobilitását és foglalkoztatását elsősorban az új szakmák elsajátítása alapozta meg. Intenzív irányú fejlődésünk, az új technika alkalmazása strukturális változásokat indít el. A korábbinál bonyolultabb gépek, a nagyobb műszerezettség, a szabályozó mechanizmusok fejlődése és az automatizálás fokozatosan megváltoztatják a munkaerővel szembeni követelményeket.