A túltermelési válság késésének okai az Amerikai Egyesült Államokban [antikvár]

Részlet: "Manapság tömegével kerülnek felszínre közgazdasági problémák mind a kapitalizmus, mind a szocializmus gazdaságával kapcsolatban. Mindazoknak, akik valamelyest is érdeklődnek a kapitalizmus közgazdasági fejlődése iránt, talán a legtöbb fejtörést az újratermelési- ciklus jelenlegi alakulása okozza. A közgazdasági irodalomban sok cikk és könyv foglalkozik ezzel a témával. Azt lehet mondani, hogy a tőkés gazdaság ciklikus fejlődése - főként külföldön úgy a kapitalista mint a szocialista országok közgazdasági irodalmában - az érdeklődés középpontjába került. A marxista közgazdászok között távolról sem alakult ki valamilyen egységes álláspont ebben a kérdésben. Sőt, nemcsak hogy egységes álláspontról nem beszélhetünk, hanem kialakult álláspontról, illetve álláspontokról sem. Még nagyobb a zűrzavar a nem-közgazdász körökben vagy az egyetemi hallgatóság körében. Itt már így vetődik fel a kérdés: helyes-e a marxi válságelmélet? Vagy: a marxi válságelmélet jó volt a XIX. században, de nem jó a XX. század 30-as évei után. Természetesen az ilyen tételek nem alapulnak a tények elemzésén, mély elméleti analíziseken. Az ilyen nézetek elméleti alapja csupán abban rejlik, hogy 1929 óta nem volt igazi, klasszikus, periodikus túltermelési válság. A kiindulópont tehát az, hogy a válság nem ismétlődött 10 évenként. Ügy gondolják, hogy a válságok 10 évenkénti ismétlődése a marxi válságelmélet lényege, vagy legalábbis lényegi kelléke. Ez különben nemcsak a dilettánsok nézete, hanem a közelmúltban még sok politikai gazdaságtan oktató nézete is volt. Sokan úgy vélik, hogy a válságok 10 évenkénti ismétlődése Marx elméleti megállapítása, s nem értik, hogy Marx ezt mint tapasztalati tényt szögezte le.