A turizmus földrajzi alapjai [antikvár]

A világgazdaság egyik legnagyobb munkaerőpiaca a turizmusban rejlik. Minden 15. ember a turistaszektorban keres és kap munkát, ez összesen csaknem 160 millió regisztrált munkahelyet jelent. A kereslet változásával a turizmus oktatásában is változtatásokra van szükség. Hazánkban a 60-as, 70-es években a turizmus szakmában elhelyezkedők többsége valamilyen más - leginkább bölcsész - végzettségű volt, s a szükséges szaktudást munka mellett, különféle tanfolyamokon szerezte meg. A felsőfokú oktatásban a turizmus multidiszciplináris jelleggel volt jelen, azaz más tudományág - főként a földrajz vagy a közgazdaságtan - keretében volt lehetőség alternatív tárgyként turisztikai alapismeretek elsajátítására. A felsőfokú oktatás több tudományágra kiterjedővé vált. A hallgatók tantárgycsoportokat választva szerzik meg a turizmussal kapcsolatos ismereteiket, s emellett más tárgyakból szerzett ismereteiket is alkalmassá kell tenniük a turizmusra. A jövő a transzdiszciplináris oktatásé. A közép-, illetve felsőfokú képzésben is központba kerül a turizmus, s minden más tudományterület elsajátítása is a turizmussal lesz kapcsolatos. A jövőre vonatkozó fejlesztési elképzelések között kiemelten szerepel a természeti és örökségjellegű attrakciókra épülő turizmuságak oktatása: pl. ökoturizmus, falusi turizmus, örökségturizmus, agroturizmus, vadászturizmus, lovasturizmus, borturizmus stb. oktatása. Sokszor javasolják a turizmus és a terület-, (vidék-), térségfejlesztés, az önkormányzati feladatok, valamint a környezetvédelem kapcsolatának vizsgálatát, ezzel összefüggésben oktatását is. Az idegenforgalomban a nyolcvanas évekre visszavezethető kisebb intézkedések után az 1990-es év jelentett fordulópontot, ezt az évet az „Európai turizmus évé"-nek nyilvánították. A turizmus kedvezően hat a nemzetközi fizetési mérleg alakulására. Számottevően hozzájárul a munkanélküliség csökkentéséhez, az elmaradt térségek felzárkóztatásához. Elsősorban az egyes államok közeledését segítheti elő a nemzet kultúrájának jobb megismerésével, a különböző életformák elfogadásával. A turisztikai szektor lényegéből származóan érdekelt a természeti és kulturális értékek megőrzésében, s ennek kapcsán a megfelelő emberi életkörülmények hosszú távú fenntartásában. A turizmus tehát a XXI. század húzóágazatainak egyike lesz, miként az Európai Unió „Növekedés, versenyképesség és foglalkoztatás" címmel 1993-ban kiadott Fehér Könyve is megállapítja.