A vállalkozás motivációi a tőkés és szocialista menedzsereknél [antikvár]

Részlet:BevezetésEbben a tanulmányban, amit inkább kísérletnek tekintek és nem véglegesen kiértékelt gondolatoknak, arra kívánok választ adni: milyen motivációk mozgatják a tőkés, illetve a szocialista gazdasági rendben a menedzsert hogy vállalkozzék. Abban, amit ezzel kapcsolatban kifejtek, nagyon is szubjektív élményekre támaszkodok. A tőkés menedzserek esetében elsősorban arra a tapasztalatra, amire a tőkés nagyvállalatokkal kapcsolatos munkám során szert tettem, részben korábban a Gazdasági Kamarában, az utóbbi években pedig mint a Külkereskedelmi Bank néhány tőkés vállalattal létesített koordinációs bizottságának elnöke. Ami pedig a szocialista menedzsereket illeti, korábbi munkáimra, amelyek ezt a kérdést számos vonatkozásban érintették, de ugyancsak azokra a tapasztalatokra, amelyeket mint a Gazdasági Kamara elnökségének tagja és a Külkereskedelmi Bizottság tárelnöke szereztem. De amint az előző munkáimban, itt is szerepet játszik a nézetek megformálásában a szubjektívnak is minősíthető vélelmezés. Úgy vélem, hogy hasonló típusú vizsgálatoknak ez efajta tapasztalások nyomán kiérlelődött gondolatoknak lényeges a szerepe.Talán nem is szorul magyarázatra, hogy e vizsgálatnál számos kérdést mellőznöm kellett. Csak utalásszerűen foglalkozom a politikai intézményrendszerrel - erre korábbi tanulmányaimban kitértem - a menedzserek esetében sem törődöm mindig azzal, hogy ezek különféle típusait, aszerint, hogy kisebb vagy nagyobb vállalatok élén állnak, elkülönítve, a "differentia specdifica"-jukat figyelembe véve vizsgáljam. Elsősorban a nagyvállalati menedzserek motivációja érdekelt. A munkavállaló problémáival: mennyire érzi magáénak a vállalatot, vagy éppen az államot, csak ott foglalkozom, ahol ezt a mondanivaló elengedhetetlenné teszi. És még sorolhatnám mindazokat a kérdéseket, amelyeket tanulmányom bírálói joggal számon kérhetnek tőlem. Ebből a szempontból a vizsgálatom leegyszerűsített, mégis úgy vélem az alapvető kérdéssel foglalkozom. Ha akár az egyik, akár a másik rendszer nem tud olyan gazdasági vezetőket üzemei élére állítani, amelyek a gazdasági teljesítményorientálttá teszik, képességeiket a versenyben megmérik, és aszerint szelektálják is őket, akkor sem az egyik, sem a másik rendszer nem lesz működőképes.