A vállalkozások számlarendje A-Z-ig példákkal [antikvár]

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírja, hogy a kettős könyvvitelt alkalmazók az egységes számlakeret előírásai alapján kötelesek számlarendet készíteni. Mivel az egységes számlakeret csak a legalapvetőbb számviteli szabályozást tartalmazza, ezért a vállalkozónak szüksége van az egységes számlakeret előírásainál részletesebb, pontosabb belső szabályozásra is; ez a számlarend. Olyan számlarendre van szükség, amely szerinti könyvvezetés a számviteli törvényben előírt beszámolók készítéséhez szükséges adatokat, azok bizonylati alátámasztását is biztosítja (161.§ (1), (2) bekezdései). A számviteli törvény a számlarend elkészítésére, illetve módosítására 90 napot biztosít, azzal, hogy a számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, naprakész könyvvezetés helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős (161. § (3), (4), (5) bekezdései). Tekintettel a számviteli törvény 2001. január elsejei hatályba lépésére az új számrendet 2001. március 31-ig kell elkészíteni. A kézikönyv segítséget kíván nyújtani ahhoz, hogy a vállalkozók eleget tudjanak tenni a számviteli törvény. 161.§ (2) bekezdés b) pontjában megfogalmazott tartalmi követelménynek. A kézikönyv használhatóságát azzal is szeretnénk növelni, hogy röviden minden számla tartalmával foglalkozunk, nemcsak azokkal, amelyeknek nevéből egyértelműen nem lehet következtetni azok tartalmára. A gazdasági események számlakijelölésének (kontírozás) bemutatásánál a teljességre törekedtünk. Ezért nemcsak az úgynevezett rutin jellegű gazdasági műveletekkel foglalkozunk, hanem kitérünk olyan - a vállalkozói számvitelben újdonságnak számító - témákra is, mint például penziós ügyletek, opciós ügyletek elszámolása. A kézikönyv nem foglalkozik részletesen azokkal a témákkal, amelyek a számviteli belső szabályzatok (értékelés, leltározás, önköltségszámítás) szabályozási körébe tartoznak, ezzel egy külön Verzál kiadványban - „Számviteli belső szabályzatok" - foglalkozunk. A függelékben mutatjuk be az egyes nemzetgazdasági ágak vezetői számvitelének sajátosságait, 6. Költséghelyek, általános költségek, 7. Tevékenységek költségei számlaosztályok bontását, továbbá a 2001. év nyitás utáni rendező tételeit. A kézikönyv elkészítésével az új számviteli törvény gyakorlati alkalmazásához - különös tekintettel a gazdasági események számlakijelölésére - kívánunk hathatós segítséget nyújtani.