A vámok és a vámpolitika szerepe a nemzetközi kereskedelemben [antikvár]

BEVEZETŐVámokkal, illetőleg a vámeljárás különböző formáival már az ókori birodalmak kereskedelmében találkozunk. Mind nagyobb szerepet kaptak a vámok a középkor, a feudális gazdaság életében s szinte elképzelhetetlen e kategória nélkül a kapitalista termelési mód külkereskedelmi tevékenysége.Az ókori Egyiptom, Mezopotámia, India és Kína karavánuta-kon, tengeren, óceánon át bonyolított kereskedelme, a föníciaiak, a perzsák, majd a görögök árucseréje és kereskedelmi hegemóniája mind-mind magán viselte a vámok köntösét is.A kereskedelem már a társadalmi fejlődés korai szakaszán áttörte a birodalom-határokat. A kínai selyem már időszámításunk kezdetén keresett cikk volt kelettől nyugatig. Vándorlása nyomán alakult ki a nagy selyemút", amelyen eljutott Belső-Ázsia sivatagján és Kelet-Turkesztán oázisain át nyugatra, s a nagy selyemút" mentén kialakult kereskedővárosok fejlődéséhez nem kis mértékben járult hozzá a kereskedőktől szedett vám.Évezredünk elején a háborúk már mind kapcsolatban voltak a kereskedelemmel, sőt nemegyszer a kereskedelmi hegemóniáért folytak. A görögperzsa háborúban aratott győzelem révén jutottak például a tengeri kereskedelem hegemóniájához a görögök.A kereskedelemből származó haszon, amely vámok vagy adók formájában az állami kasszát is táplálta, az ókori államok gazdasági életében mindvégig jelentős szerepet játszott. Így volt ez akkor is, amikor a hanyatló görögföníciai kereskedelem örökét Róma vette át.A naturális hűbéri gazdaság kialakulása visszaszorította ugyan az áruk cseréjét, de Bizánc bevételeinek igen jelentős forrása volt a tranzitkereskedelem. A birodalomban az exportot, importot vámmal terhelték, mégpedig egységesen 10%-kal.Amikor a XV. század közepén Konstantinápoly elestével a kereskedelmi utak kulcsa, a Boszporusz, az ottomán birodalom ke-