Bővebb ismertető
6. Monetáris szféra
Az arany csodálatos dolog! Akinek a birtokában van, ura mindennek, amit kíván. Arannyal lelkeket a paradicsomba juttatni is lehet.
Kolombusz levele Jamaicából (1501)
, *
Bevezetes
*
Az 5-13. ábrán feltüntettük a makroökonómia legfontosabb szféráit, csomópontjait és az azok közötti sematikus összefüggéseket. Eddig - kivált az 5. fejezetben - a reál szféra állt középpontban (a fogyasztás (C), a magánberuházás (I), a kormányzati kiadás (G) és a transzferek (R)). Elemzéseink nem nélkülözhették a közgazdaságtan és a gazdálkodás bizonyos mértékben joggal fetisizált jelenségét, a pénzt. Hétköznapi ismeretekre támaszkodva, mint elszámolási egység kezeltük. Joggal vetődhetett fel eddig is számos kérdés a pénz titokzatosságát illetőleg. Most elérkezett az idő, hogy kísérletet tegyünk néhány kérdés megválaszolására. Felvetődik néhány didaktikai, ismeretelméleti megfontolás. Miért tárgyalható a pénz "csak" a 6. fejezetben, amikor az egyik legfontosabb gazdasági jelenségnek tartjuk (?); hogyan közelítsünk: induktív úton, tehát a mai modem pénzformákból, technikákból kiindulva, vagy deduktív módon, azaz elvont kategóriákból, elméletekből következtessünk a pénzfunkciókra, -mozgásokra; vagy próbálkozzunk a pénz történetén keresztül rávilágítani a pénz lényegére, jelentőségére; rendeljünk-e értékelméletet a pénz elemzéséhez, vagy pusztán a csere hatékonyságát szolgáló technikai eszközként vegyük számba stb. Megany-nyi kérdés vetődhet még fel, elvégre eg}' olyan jószágról van szó, amelynek birtoklása legtöbb ember hőn óhajtott vágya. Az érdekessége, hogy szinte ugyanennyi embernek egész életében megmarad, sőt intenzívebbé válik a pénzszerzés, a gazdagodás szenvedélye. Kevesen mondják azt: elegendő pénzem van. A sok pénz - konszolidált töilénelmi korszakokban - a gazdagság maga. Pénzzel minden, pontosabban csaknem minden megvásárolható. Ha a pénz mennyisége azonosítható a gazdagság mértékével, ugyanekkor a gazdasági növekedési fejezetben (5.5.) bemutattuk, hogy a piac-
A vegyesgazdaság tnalcroökonómiája és társadalmi következményei című jegyzet-könyvet a kiadó négy kötetben jelentette meg; az első kötetet a negyedik, majd a második követte. Az elhúzódó kiadás lehetőséget teremtett anra, hogy kollégáim is gazdagítsák a harmadik kötetet; Fekete Orsolya "Függelék: A pénz fizikális történetéből" (6.1.1.), Tatay Tibor "A kétszintű bankrendszer" (6.4.) első három bekezdése, továbbá "Az értéktőzsde" (6.4.2.) és "A pénz idődimenziója" (6.5.1.3.) című témákkal járult hozzá a végső változathoz.