A versenyszféra munkapiacának működése [antikvár]

ElőszóEz a kötet az elmúk hat-hét évben a versenyszféra munkapiacát elemző munkámat foglalja össze egységes keretben. Statisztikai, ökonometriai eszközökkel vizsgálom a magyar vállalatok 1992-2002 közötti munkapiaci stratégiáját.Nem foglalkozom a közszféra munkapiacának működésével. A közszférában foglalkoztatottak száma az elmúlt évtizedben lényegében változatlan maradt; voltak ugyan kisebb-nagyobb ingadozások, de összességében az 1993-2002-es időszak átlagosan 3,8 millió foglalkoztatottjából nagyjából 800 ezer dolgozott tágan definiált közalkalmazottként.^ A gazdasági válság természetesen a munkaerőpiacnak ezt a szegmensét sem hagyta érintetlenül, de míg a versenyszféra munkapiaca jelentős foglalkoztatáscsökkenéssel is reagált a válságra, itt szinte kizárólag (reál)béral-kalmazkodást találunk. Mind a közszféra foglalkoztatási, mind a bérdöntéseinek folyamata és logikája alapvetően eltért a versenyszféra munkapiacának működésétől.Az 1992-2002 időszak három fő szakaszra osztható: az 1992-1996-os konszolidáció, amikor a szocialista gazdaság összeomlását követően kialakult az új, nem állami tulajdonon alapuló, piacgazdasági logika szerint működő versenygazdaság. A második szakasza 1997-2000 között a gazdaság gyors növekedése, amikor a hatékonyságnövekedési tartalékok kihasználása tette lehetővé a magyar gazdaság átfogó és - mégis - komoly zökkenők nélküli szerkezeti átalakulását. A 2000-ben kezdődött harmadik szakasz ennek a gyors növekedésnek a külső és belső okokra egyaránt visszavezethető lefékeződése, amely újra felszínre hozta a kicsit lassabban, de változatlanul tovább folyó strukturális alkalmazkodási folyamat néhány buktatóját, és világosabbá vált ennek költsége. Az elemzésben nagy súlyt helyezek az egyes összefüggések időbeli változásának vizsgálatára, akárcsak az egymástól eltérően működő részpiacok azonosítására.A vizsgált időszak határvonalait részben a gazdasági átalakulás eseménytörténetének logikája diktálta: az 1989-1991 közötti évek a szocialista gazdaság összeomlásának elég kaotikus időszaka, amelyben a gazdasági összefüggések sajátos formában jelentek meg. Történetüeg természetesen ez is nagyon érdekes - korábbi tanulmányaimban foglalkoztam is vele de a gazdaság működése még alapvető elemeiben tért el a piacgazdaság normáitól. 2002 is logikus végpontnak tűnik: 2001-2002-ben a politika hirtelen aktivizálta magát, és rég tapasztalt intenzitással nyúlt bele a munkapiaci folyamatokba, aminek meg is lett az eredménye. Ez a maga módján egy újabb fordulópont: ekkortól az állami intervenciók lényegesen befolyásolják a munkapiaci folyamatokat.^Az állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek (például posta, vasutak) foglalkoztatottjai nélkül, de az alapítványi iskolákat és kórházakat az egyszerűség kedvéért beleszámolva.