A vezető munkájának megszervezése [antikvár]

eloszo Az elmúlt három évben mind szélesebb körű érdeklődés volt tapasztalható a vezetés elméleti kérdései és az eredményes vezetői munka módszerei iránt. Jóleső érzés tudni, hogy ebben azoknak a vizsgálódásoknak, gyakorlati szervezőmunkáknak és előadásoknak, oktatótevékenységnek és szaktanácsadásnak is volt némi szerény része, amelyeket ez a könyv foglal elsőnek rendszerbe. A vezetés elméleti kérdéseinek kifejtését a szervezéselmélet rendszeréről kialakított - s részleteiben is fokozatosan kidolgozott - elképzelésein keretében kísérelem meg. A vezetés kérdéseit véleményem szerint csak a szervezet működésének, összefüggéseinek, arányainak feltárásával és komplex szemléletmóddal lehet megválaszolni. A külföldi eredményeket is - alapos elméleti képzettséggel és nagy gyakorlattal - hazai vizsgálatokkal kell hitelesítenünk, mielőtt magyar vezetéselméletté, továbbképzési ismeretanyaggá avatnánk. Súlyos hiba lenne, ha emelett elhanyagolnánk a hazai vezetéselmélet leghatalmasabb és kiapadhatatlan forrását: sok tízezer vezetőnk elméleti feldolgozásra váró vezetési tapasztalatait. A vezetcSdcel együtt folytatott szervezőmunka mellett ezért tartom a hazai vezetéselmélet elsőrendű műhelyeinek a vezető-továbbképzo tanfolyamokat. Az MSZMP Borsod megyei Pártbizottsága által kezdeményezett Borsodi Iskola, az ÉM és a KGM dunaújvárosi, a KPM parádi, a NIM kerektói, a Mezőgazdasági Mérnöki Továbbképző Intézet keszthelyi és az Orvostovábbképző Intézet rendszeres vezető-továbbképző tanfolyamain, továbbá a Dunaújvárosi Pártbizottság, a GTE, a Győr-Sopron megyei Pártbizottság tanfolyamain tartott vezetéselméleti előadásaim során igazolódni láttam ezt a gondolatot. Több mint ezer gazdasági vezető lett kisebb-nagyobb mértékben munkatársunk egy olyan módszer kidolgozásában, amely mozgósítani, rendszerezni, általánosítani tudja majd a szocialista gazdasági vezetők hatalmas ismeretanyagát. Ezt kell kiegészítenünk, erre kell ráépítenünk a gazdasági vezetés ¦legkorszerűbb eszközeit és módszereit. Az olvasó kezében lévő kötettel egy időben jelenik meg két másik dolgozatom. Az egyik a vezető- és a szakember- (fejlesztőmérnök, kutató) képzés, továbbképzés kérdéseit tárgyalja a műszaki-tudományos forradalom és a nagy szervezetek uj feltételei között (Gazdasági vezetés a második ipari forradalomban, Bp. 1966. GTE), A másik a korunk tudományos forradalmában különösen jelentős műszaki-tudományos információszerzés uj, aktív módszerét mutatja be (Az aktív műszaki-tudományos információszerzés a vezetés szolgálatában. A vezetés elmélete, gyakorlata és módszertana c. kiadvány, III. kötetében, Bp. 1966. GTE). - 7 -