A viharos kilencvenes évek [antikvár]

A globalizáció és visszásságai Nobel-díjas szerzőjének új könyve az 1990-es évek gazdasági fellendülésének és hanyatlásának érdekfeszítő történetével foglalkozik - hogyan és miért zajlottak ezek a folyamatok, miként szóródtak szét a pusztulás magvai a látszólagos virágzás időszakában, és miként nem tanul a mai napig sem Amerika, sem a világ a hibákból. Bizonyos szempontból ez az időszak a valódi eredmények és a valódi gazdasági növekedés évtizede volt. Ebben a hatásos, elemző beszámolóban Josepg E. Stiglitz bemutatja, miként gerjesztették mesterségesen az Amerikai Egyesült Államokban a fellendülést a túlzó liberalizálással, a vezérigazgatók beteges "ösztönzőgyártásával", és az immár felügyelet nélküli érdekellentétekkel. Felfedi az USA és a világ gazdaságaiban a bűvészmutatványokkal saját vállalataiktól pénzt eltulajdonítók által okozott kár teljes mértékét. Stiglitz jelentős részt vállalat az évtized számos politikai döntésében: elismerőleg szól a Clinton-adminisztráció törekvéseiről, emellett bírálja is, amiért gyakran nem váltotta be őket, különösképpen azért, mert számos esetben meghajolt a nagy pénzügyi érdekek előtt. Elsőként itt fedi fel a politikai döntéseket megelőző heves viták és nézeteltérések természetét. A viharos kilencvenes évek némiképp egy tanmesére hasonlít, amely leírja, miként kapták meg a korrupt és a pénzsóvár emberek a megérdemelt büntetésüket. Stiglitz azonban az 1980-1990-es éveket utaló és még ma is élő szabadpiacos "mantrának" az összefüggő és meggyőző alternatíváját ajánlja. Bebizonyítja, miért nem hasznos a kapzsiság - sem a vállalatok, sem az emberek, sem a társadalmak számára -, valamint miként vezet az ellenőrizetlen pénzsóvárság csaláshoz, torzuláshoz és katasztrófához. A szerző amellett érvel, hogy - a washingtoni konszenzus által támogatott elképzelés helyett, miszerint a szabadpiac a jólét motorja - a tartós növekedés elérésének és a hosszú távú hatékonyságnak a legjobb módja a kormányzat és a piac megfelelő egyensúlyának megtalálása, emellett mind a vállalatokat, mind a gazdaságot bizonyos mértékben a bizalom és a másokkal való törődés kell hogy szabályozza. Ez nem csupán erkölcsileg helyes - ez jó a gazdaságnak is. A könyv inspiráló leírásssal zárul arról, mit tehetünk a világ gazdaságainak tisztességesebb és stabilabb útra történő tereléséért.