A világ (gazdaság) és Magyarország a XXI. század elején [antikvár]

Gerince megtört, sűrű aláhúzásokkal és jelölésekkel.
Egy könyvet megírva, sok éven keresztül alakítgatva, egyetemeken előadva, vagy éppen a személyes (történelmileg szerencsés) szerepet felhasználva a legfontosabb meglátásokat az ország gazdaságpolitikai gondolkodásába is beleszőve kialakul a sok résztörténet és "résztörténelem", részismeret és igazság mellett egy a teljességhez közelebb álló kép. És mindennek két vetülete. Az egyik a már sokszor hallott mondás igazsága: minél többet ismerünk meg a valóságból, annál inkább rájövünk, hogy az ismeretlenek száma megsokszorozódik, az eligazodás biztonsága meginog, aztán megérezve és megértve a világ lényegét mégis biztosabbnak tűnő utakat, célokat, értékeket is képesek vagyunk megfogalmazni. A másik: évszázadokat, a könyvben egy fél évszázadot bejárva rájövünk, hogy egyes emberek, csoportok, országok, hatalmi erőterek önnön jobb és (korlátok, határok nélkül) erősebbnek vélt helyük kialakításának hitében egyre merészebben, egyre meggondolatlanabbul és mohóbban igyekeznek megváltoztatni a világ kialakult szerkezetét, egyensúlyát. Először a gazdaságban jött létre soha nem látott fejlődés, pontosabban mennyiségi növekedés, majd lassan és kényszeredetten észrevett (vagy eltakart) egyensúlyhiány, amely megrázza és felborítja a társadalmi viszonyokat és viszonyulásokat, aztán a biológiai környezet rendjét, majd végül magának az embernek külső és belső egyensúlyát és békéjét. Ezért lett a XXI. század elejére kulcsszó a "fenntartható" fejlődés, először csupán a gazdaságra leszűkítve, majd kiterjesztve azt a gazdaságon túli világra, a környezetre, az ember belső és külső, szellemi és fizikai létére. A lehetséges utakra, irányokra az egyensúlyában az elmúlt évtizedekben a korábbinál keményebben, nyersebben megbontott világban talán rátalál a XXI. század embere, és ráébrednek minderre saját jövőjük kérdőjeleit meglátva a jelent és a következő évtizedeket alakító erőterek is. "Gazdasági" könyvet írva mindezt a gazdaság oldaláról igyekeztem megközelíteni, elsősorban a gazdaság fejleményeit, törvényeit, erőtereit kíséreltem meg bemutatni. Hogy azután még erősebben rájöjjek és meggyőződjem arról: éppen a XXI. század elejére kialakult világban lettek minden korábbinál elválaszthatatlanabbak a gazdasági és azon túli folyamatok, a materiális növekedés és a környezet, az emberi lét viszonya, lett még megkerülhetetlenebb a kinn és benn egységének megvalósítása. A "kinn és benn" egységének megteremtése egy másik összefüggésből adódóan is alapvető. Egy ország, egy nemzet jövőjének záloga gazdasági felemelkedése és értékrendjének, nemzeti kohéziójának összetartó ereje. E kohézió több, mint eseti kompromisszumok (múló, felszínes) sorozata. Márpedig a kohéziójukban gyenge országok, nemzetek feloldódnak az integráció olvasztótégelyében, az erősek a pótlólagos lehetőségeket felhasználva még erősebbekké válhatnak az Európai Unióban és a globális világ terében.