Bővebb ismertető
E//
oszo
Luis A. Ubinas a Ford Alapítvány elnöke
Majdnem egy emberöltő telt el az 1992-es riói csúcstalálkozó óta, és a világ ezalatt gyökeresen megváltozott. Földünk újabb másfél milliárd ember otthona lett. A legtöbben városban élünk. A gazdaság gyors globali-zációja, óriási ki- és bevándorlási hullámok, valamint az információs technika forradalma révén jobban össze vagyunk kötve egymással, mint valaha.
De pontosabban mit jelent mindez a fenntartható fejlődés szempontjából? A Rio-l-20 alkalmas időpont ennek megválaszolására -kutatva, hogy ezek a gyors változások hogyan aknázhatók ki a fenntarthatóság előmozdítására és a lehető legtöbb ember életkörülményeinek javítására.
A világhelyzete jelen kiadása éppen ezt kezdi el, és a Ford Alapítvány büszke arra, hogy támogathatja a kötet megjelenését. A friss gondolatok, az új módszerek és a provokatív ötletek e gyűjteménye újból megmutatja nekünk, hogy a fenntartható bolygó nemcsak a nemzetközi konferenciákon hozott kulcsfontosságú döntésektől függ, hanem a számtalan, állandóan változó emberi közösség innovációitól, energiájától és elköteleződésétől is.
A következő oldalak írásai azt is világossá teszik, hogy óriási feladatok előtt állunk, ha olyan, valóban fenntartható gazdaságot akarunk létrehozni, amely úgy viszi előre az emberiség mai fejlődését, hogy
közben nem áldozza fel az ember jövőbeli környezetét. Hihetetlen haladásnak vagyunk tanúi - ami abban áll, hogy hivatalosan egyre jobban elismerik az ökoszisztémák által nyújtott szolgáltatások értékét, nő a megújuló energiatermelési formák alkalmazása, kifejlődtek a környezet kezelésének piaci alapú eszközei, ezenkívül fenntartható gyakorlati megoldásokat alkalmaznak olyan kulcsfontosságú területeken, mint az ipar és a közlekedés. Ezek a lépések azonban még mindig nem csökkentették közös környezetünk hanyatlását. Egyik lépés sem enyhítette azt a kárt, amit saját jövőnknek vagy gyermekeink és unokáink jövőjének okozunk.
Fogas kérdések maradtak még azzal kapcsolatban, hogy az áttérés a fenntartható gazdaságra hogyan fog végbemenni, és vajon ez a váltás előre viszi-e azt, hogy szembenézzünk a következő csapással, a tömeges szegénységgel. Például a zöldtechnológiák minőségi álláslehetőségeket és jobb életminőséget biztosítanak-e a szegény országokban? Vagy az ilyen technológiák gazdasági hasznát elsősorban a gazdagok tudják lefölözni, és ezzel tovább növekszik a gazdagok és szegények közötti szakadék? Vajon az erdők gazdasági értékének fehs-merése megkönnyíti-e a falusi és bennszülött emberek számára a természeti forrásokhoz való hozzájutást és a fenntartható életi
www.fna.hu