Adalékok a regionális integrációk gazdaságtanához [antikvár]

Egyes források szerint az emberiség történetének egyik sajátságos jellemzője a politikai, a katonai és a gazdasági érdekszövetségek (csoportosulások) kialakulása, megerősödése, lassúbb vagy gyorsabb felbomlása. Bár kölcsönös kezdeményezésen alapuló, gazdasági indíttatású szövetségek már az ókorban is léteztek (számos példa volt erre már a görög városállamok közötti kereskedelmi kapcsolatokban), mai értelemben vett regionális együttműködési fonnák (mint pl.: a vám- és pénzügyi uniók) jóval később, a XIX. század első felében (pl: az un. latin-, ill. a német vámunió) jöttek létre. A XX. században a regionális gazdasági integrációk létrehozására irányuló törekvések felerősödtek. Az I. világháborút követően az un. "pán-európai" gondolat megjelenésével az európai együttműködés gondolatával egyidejűleg nyilvánvalóan megjelennek a gazdasági motívumok is. Századunk 30-as éveinek második felétől, a háborús előkészületek hatására kialakult politikai légkör nem kedvezett a regionális gazdasági integrációknak. A II. világháború után a világgazdaságban végbement átrendeződés azonban újabb lökést adott a regionális gazdasági integrációk létrejöttének. Egyrészt az Amerikai Egyesült Államok nyomasztó világgazdasági súlyának ellensúlyozására, másrészt az adott régió gazdasági potenciáljának növelése, az idegen befolyás csökkentése, stb. érdekében sorra alakultak a világon a regionális gazdasági csoportosulások. A regionális gazdasági integrációk kialakulásának folyamata ma sem tekinthető befejezettnek. Egyes integrációk esetében a kapcsolatok egyre szorosabbak, más esetekben nincs érdemi változás, megint más esetben az integráció átmenetileg formálissá vált, vagy végleg felbomlott.