ÁFA ellenőrzés és tervezés gyakorlati kérdései 2011 [antikvár]

ELŐSZÓ A Magyar Okleveles Adószakértő Egyesülete által szervezett V. Nemzetközi Adókonferencia az általános forgalmi adót vesézte ki, eddig még soha nem látott részletezettséggel. A kiemelt figyelemre az ÁFA - mint a legharmonizáltabb európai adónem - nem csak azzal szolgált rá, hogy a legfontosabb bevételi forrása az Európai Unió és az egyes tagországok költségvetésének, hanem azzal is, hogy az Európában bevezetett összfázisú adós változat a legbonyolultabb és legnagyobb adminisztrációs teherrel járó adónemmé tette. A hozzáadott érték alapú (VAT) rendszer bonyolultsága és az alkalmazás ellentmondásai vezettek oda, hogy az adótervezés és adócsalás, ennek következményeképp az adóellenőrzés érdeklődésének középpontjában áll. A konferencia a legnevesebb hazai szakemberek előadásában tekintette át az AFA-rendszer kritikus területeit, többek között a termékértékesítést, a szolgáltatásokat, az e-business-t. Az előadásokból készült tanulmányok górcső alá veszik továbbá az ellenőrzési rendszereket, módszereket, tapasztalatokat, és ráirányítják a figyelmet a legnagyobb adókockázattal járó területekre és az adótervezési lehetőségekre. Az ÁFA-rendszer alkalmazásának nehézségét a bonyolultsága mellett az egyes elemeinek sokszínű - országok közötti és országokon belüli - értelmezése jelenti. Ez utóbbi tényezők következtében az alkalmazása különösen jelentős adókockázatot jelent az adózók és adótervezők számára, miközben szinte paradicsomi körülményeket teremt az adócsalók és ellenőrzéssel foglalkozók részére. A konferencia fontos tanulsága, hogy át kell értékelnünk az ÁFA-hoz való hozzáállásunkat mind az alkalmazás (adótanácsadás, ellenőrzés), mind az adótanácsadó és okleveles adószakértő képzés területén. Nyilvánvalóvá vált, hogy egy gazdasági esemény ÁFA-szempontú megítélésénél - a klasszikus módszereket félretéve - az EU irányelvből és annak Európai Bírósági értelmezéséből kell kiindulni. Csak ezt követően szabad az érintett országok belső szabályozását, azaz az átültetett irányelvet elemezni, értelmezni. Majd ezután következhet a belföldi állásfoglalások, bírósági döntések tanulmányozása, annak felmérése, hogy milyen ellenállásra vagy támogatásra számíthatunk az érdekérvényesítés során. A konferencia anyagát ajánlom az adónemmel foglalkozó elméleti szakembereknek, a jogszabály-előkészítésben tevékenykedőknek, az igazságszolgáltatás bíráinak, az adózás gyakorlatában érdekelt adótanácsadóknak, okleveles adószakértőknek és az ellenőrzési területen dolgozó szakembereknek. A szerkesztő