Ágazati gazdaságtan I. [antikvár]

I. A BELKERESKEDELEM HELYE, SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A N;iPGAZDAfj^^GH/.:: 1. A belkereskedelem helye az újratermelés folyamatában, a trr!-:'.-- lés ?s a fogyasztás összekapcsolása A kereskedelem társadalmi-gazdasági helyének, szere;, rnek r.icg-alí.pozott megítéléséhez vissza kell nyalnunk a fogyasztás helyi nek és"'szerepének marxi értékeléséhez. Marx a termelés prjriiátu-' sával kapcsolatos nézetének kifejtésekor nem "fontossági rangsorról" beszél az újratermelés egyes fázisai /termeléselosztáscserefogyasztás/ között. Ezért is helytelenithetSk azok az állásfoglalások, amelyek - e tétel rosszul értelemezett "ellensúlyozásaként" - a fogyasztással kapcsolatos gazdasági viszonyokat emelik ki a társadalmi újratermelés fázisai közül. Olyan önálló, minőségileg meghatározott viszonyok csoportjának tekintik őket, amelyek rendszere kapcsolja össze az újratermelés többi fázisát. A termelés, az elosztás, a csere és a fogyasztás azonosságainak és különbségének vizsgálata során azonban szükségképpen el kell jutnunk annak felismeréséhez, hogy "valamennyien egy teljesség tagjai, különbözőségek az egységen belül meghatározott termelés tehát meghatározott fogyasztást, elosztást, cserét határoz meg és a különböző mozzanatok egymáshoz való meghatározott viszonyát". Nincs tehát kezdő- és végpont, hanem szakadatlan körforgás van, a részek kölcsönös meghatározottsága, összefüggése révén. A termelés, az elosztás, a csere és a fogyasztás az "egész" részei, amely egészben a közvetlen, meghatározó szerep a termelésé. A fogyasztás az újratermelési folyamat alkotórésze, s mint ilyen nem állitható szemben a termeléssel. A termelés és a fogyasztás közötti kapcsolat kialakulása és az összhang kérdése döntően az újratermelés csere szakaszában dől el. 1/ Marx: Bevezetés a politikai gazdaságtan birálatához